Első helyen 12 400-an (az összes jelentkező csaknem 12 százaléka) jelölte meg az egyetem valamely szakát. Az egyetem statisztikáiból kiderül, hogy a legtöbb jelentkezés (5146) a bölcsészettudományi karra érkezett, tavalyhoz képest nőtt az első helyes jelentkezések száma a pedagógiai és pszichológiai karon (2111), és csaknem 3400 jelentkezést regisztráltak a természettudományi kar különböző képzéseire.
Alapképzésekre összesen 68597-en jelentkeztek a határidőig, ez 1,6 százalékos csökkenést jelent az előző évekhez képest. Az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami 6 százalékos bővülés. Az előző évinél többen preferálták a felsőoktatási szakképzéseket, míg a mesterképzéseknél minimális a csökkenés. Előbbinél 8,3 százalékos a növekedés, míg utóbbira 1,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek.
Állami ösztöndíjas képzésekre 91 595 felvételi kérelmet regisztráltak, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly, míg önköltséges képzésekre 14.021-en, az előző évinél 2 százalékkal kevesebben jelentkeztek.
Már rég nem közgazdásznak jelentkeznek a legtöbben
A legnépszerűbb képzési terület – hasonlóan a tavalyihoz - a műszaki volt, 16 százalékkal, amelyet a gazdaságtudományi és pedagógusképzés követett 15 és 12 százalékkal – ismertette a helyettes államtitkár, aki kitért arra is: orvos és egészségtudományi képzésre 9 százalék, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány. A legkedveltebb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak.
Megint sok bölcsész lesz – így alakultak a felsőoktatási jelentkezések
Az ELTE bizonyult idén is a legnépszerűbb intézménynek, a több mint 105 ezer jelentkező közül minden ötödik felvételiző ide jelentkezett.
A brit miniszterelnök reménykedik egy jó megállapodásban, de a szabadkereskedelem melletti elkötelezettségét is hangoztatta. 
