|
| Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, a Tanítanék mozgalom képviselője bezárja a kaput a pedagógussztrájk kezdetén a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt 2016. április 15-én. A tiltakozást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezte, és a civil közoktatási platform, valamint a Tanítanék mozgalom is támogatja. |
Elöregedtek a magyar tanárok, akik összességében nem túlterheltek, és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál - így összegezte a Magyar Nemzet az OECD egyik friss tanulmányának magyar vonatkozású eredményeit. A Nemzetközi tanítás és tanulás című OECD nagymintás nemzetközi vizsgálatából más érdekesség is kiderül, egyebek mellett a magyar tanárok kezdő fizetéséről is képet kaphatunk nemzetközi viszonylatban.
A felmérés szerint vásárlóerő-paritáson számolva egy magyar tanár kezdő fizetése 15 752 dollár, ami a résztvevő országok körében a negyedik legalacsonyabb.
Ennél kevesebbet csak a szlovák és a lett tanárok kapnak pályájuk kezdetén, északi szomszédunkban 14 267, Lettországban 14 252, Brazíliában pedig 13 971 dollár a kezdőfizetés vásárlóerő-paritáson számolva.
Hogy forintosítva mennyi is az annyi?
Még idén év elején terjedt Facebookon az alábbi kiírás, melyet végül az eduline kalkulációja is megerősített. A kezdő, vagyis "gyakornok" kategóriába sorolt pedagógusok az illetményalap 100 százalékát kapják meg, az idén ősszel esedékes "differenciált" béremelés előtt alapszakos vagy főiskolai végzettséggel bruttó 177 117 forinttal számolhattak, a mesterszakos vagy egyetemi végzettségűek pedig bruttó 196 098 forinttal - írja a portál.
Ez pedig nettóban 121 496, illetve 134 995 forintot jelent, ami jócskán alatta marad az magyar átlagfizetésnek, ami idén januárban 228 407 forint volt, vagyis a kezdő tanárok az átlagán közel 100 ezer forinttal kevesebbet visznek haza.
A felmérés eredményeire visszatérve az nehezen lenne kijelenthető, hogy az alacsony kezdőfizetés régiós sajátosság lenne. A szlovénoknál a magyarnál 73 százalékkal magasabb a bér, több mint 26 ezer dollár, a csehek is jobban állnak a közel 19 ezres értékkel. A gyakran mintaként állított sógoroknál kicsivel a 40 ezer dollárt is meghaladja vásárolóerő-paritáson vett kezdőfizetés. Ez utóbbi egyébként a felmérésben résztvevő országok körében az ötödik legmagasabb. Az élen Dánia áll a magyarnál háromszor magasabb kezdő bérrel, itt a kezdő tanárok 45 134 dollárt keresnek, a dobogó második fokán a spanyolok állnak 43 ezer dollárral, akiket az ausztrálok követnek 41 800-zal.
A tanárok zöme további béremelést tartana fontosnak
Az eredmények szerint hiába emelte a magyar kormány a pedagógusok fizetését az elmúlt időszakban, annak mértékével a tanárok sem elégedettek.
A megkérdezettek 80,6 százaléka azt mondta ugyanis, hogy a legfontosabb fejlesztési cél a szakmában a fizetésemelés kellene, hogy legyen.
Ez az arány azonban mégsem annyira kiugró, mint amennyire alacsony a hazai kezdőfizetés, hiszen ebből a szempontból 8 ország tanárai is elégedetlenebbek és a magyaroknál is fontosabbnak érzik a bérfejlesztést. Ráadásul mindezt úgy, hogy egyébként 5 országban is magasabb a hazai szintél a kezdőfizetés: Litvániában (19 ezer dollár), Mexikóban (25 401), Chilen (23 429), Izlandon (35 756) és Izraelben (20 159).
A magyarnál 66 százalékkal magasabb mexikói kezdőfizetés azonban meglepetésként szolgálhat. A vásárlóerő-paritáson vett nettó keresetek rangsorában ugyanis Mexikó rendre Magyarország mögött, utolsóként szokott feltűnni Magyarország mögött. Az OECD 2017-es adatai alapján Mexikóban akkor az átlagbér 15 314 dollár volt - vagyis közel annyi, mint amennyi a magyar tanárok kezdő fizetése -, Magyarországon az átlag pedig 22 576 dollár. Utóbbinál meglepetésre a mexikói tanárok is jobban fizetettek.
A kezdőfizetéssel egyébként a legjobban kereső dánok a legelégedettebbek, mindössze 20,7 százalékuk számára lenne elsődleges fejlesztési cél a béremelés. Mögöttük az osztrákok állnak, 33,3 százalékos aránnyal, akiket 36,4-gyel a finn tanárok követnek.
Öt ember meghalt Nikopol városában. 
