A cég sokat spórolhat, a dolgozó egy kalap pénzt kaphat - mégis kevesen tudnak róla

Minden társaság, amely 25 főnél nagyobb létszámmal működik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi 1 242 000 forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni. Ez az összeg 29 százalékkal magasabb a két évvel ezelőtti, és 8 százalékkal a tavalyi értéknél.

A munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. összeállítása szerint egyes régiókban – elsősorban a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon – még mindig sok megváltozott munkaképességű személy keres állást, ugyanakkor az ország többi részében igen magas, akár 70 százalékot is meghaladó mértékű, ami e kör alacsony mobilitási képességeit ismerve igen magasnak mondható. A cégek egyre gyakrabban hiába keresnek egy adott pozícióra ilyen munkatársat.

A cégek ugyanakkor az egyre nehezebbé váló toborzás helyett rehabilitációs átvilágítással is megoldhatják ennek az összegnek a befizetését: egy-egy ilyen audit a dolgozóknak akár több mint 5 százalékáról is feltárhat kedvezményre jogosító tartós betegséget. Vagyis egy ilyen audit akár önmagában is a cég teljes rehabilitációs hozzájárulási kvótáját megspórolhatja - írja a Trenkwalder.

Ne intézzük el egy kézlegyintéssel: akár 400 ezer forintos adójókedvezmény is jöhet

A rehabilitációs átvilágítások során gyakori eset, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.

Nem csak a munkáltatóknak, hanem a munkavállalóknak is: egyes tartós egészségügyi problémával élő dolgozók jogosultak arra, hogy a minimálbér 5 százalékát, vagyis az idei évben havi 6 900 forintot a saját személyi jövedelemadójukból levonjanak. Ráadásul a személyi kedvezmény akár 5 évre visszamenőlegesen is jár, ami 400 ezer forint feletti összeget is jelenthet A jogszabály több olyan, látszólag enyhe, hétköznapi betegségnek számító egészségügyi problémát is ebbe a körbe sorol, mint a laktózintolerancia. a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

A kormányrendelet az alábbi betegségeket, fogyatékosságokat sorolja fel személyi kedvezmény jogosultságát megalapozóként:

• hallási fogyatékosság
• mentális és viselkedészavarok
• látási fogyatékosság
• mozgásszervi fogyatékosság
• pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
• schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
• daganatos megbetegedések egyes fajtái
• mesterséges testnyílással élő személy
• súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
• emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
• ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
• egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
• veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
• hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
• krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
• veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
• egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)

Teljes lista itt >>

A leggyakrabban előforduló problémák

Az elmúlt években elvégzett, több mint 8000 munkavállalót érintő rehabilitációs átvilágítások során a Trenkwalder az alábbi megoszlásban tárt fel különféle, a megváltozott munkaképesség megállapításához elegendő problémákat:

• A problémák közel fele mozgásszervi eredetű
• További egynegyed részük valamilyen keringési rendellenességre vezethető vissza
• A fennmaradó mintegy 30 százalékba tartoznak a daganatos, pszichés, illetve immunológiai, főként allergiás jellegű tüneteket mutató betegségek

,