Elvileg július elsejétől működnie kellene a könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók felügyeletére hivatott új közfelügyeletnek, amelynek megalkotásáról a nemzetgazdasági tárca folytat egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel. A közfelügyelet ötlete a brókerbotrányok után vetődött fel, miután a kormányzat úgy vélekedett: azért, hogy az évekig tartó csalássorozat nem bukott ki korábban, nem csak a felügyelet nem hatékony ellenőrzési módszere lehet felelős, hanem az érintett cégek könyvelőinek, könyvvizsgálóinak felelőssége is felvethető.
Hány könyvelő dolgozik az országban?
A legérdekesebb pontot az jelenti, hogy ma nincsenek számok arra vonatkozóan, hogy hány személy is végez könyvelést cégeknek, egyéni vállalkozóknak, mivel döntő részük úgy segíti a vállalkozásokat, hogy a könyvelési munka eredményét, a bevallásokat a cég vezetőjének nevében adja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz – azaz a könyvelő neve nem jelenik meg sehol. (Legfeljebb a számlák között.)
A szakmai becslések szerint mintegy 50 ezer könyvelő dolgozhat ma Magyarországon. A köztestületről szóló vitáknak így olyan kérdéseket kellene meghatározniuk, hogy az új hatóságnak kizárólag a cégeknek külsősként, szerződés alapján dolgozó könyvelőket, adótanácsadókat és könyvvizsgálókat kellene-e ellenőriznie, vagy a cégek saját könyvelőit, adószakértőinek munkáját is ellenőrizhetné-e az új hatóság.
A zugkönyvelőket ki lehetne szűrni
|
Az adótanácsadók szerint a brókerbotrány csak ürügy Az Adótanácsadók Egyesülete szerint egyáltalán nem igaz az a vád, hogy a számvitellel, adótanácsadással foglalkozó szakemberek a kétes ügyletek aktív és tudatos részesei lennének. Tehát az ő ellenőrzésük nem oldaná meg egy csapásra ezeket a problémákat. A brókerbotrány szerintük pusztán ürügy, hiszen ebben az ügyben a kisebb számviteli szolgáltatók, tanácsadók, könyvvizsgálók egyáltalán nem voltak érintettek, tehát az ő ellenőrzésük nem fogja tudni kivédeni az ilyen botrányos visszaéléseket. |
A szakma sok szempontból megosztott, s kissé sértett is, hiszen a köztestület létrejöttének egyik üzenete az, hogy a cégeket saját könyvelőiktől is meg kell védenie a kormánynak. Ugyanakkor a másik oldalon úgy fest, a szabályozásnak azzal az irányával egyetértenének, hogy a könyvelők, adótanácsadók valamilyen módon nyilvántartottak legyenek.
Nagyon sok az olyan „zugkönyvelő”, aki nem köt tevékenységére felelősségbiztosítást – a becslések szerint a könyvelők kb. 15-20 százalékának van csak ilyen biztosítása, s a könyvelő programok bérlése is százezres tétel. A "zugkönyvelő" nem fizet biztosítást és a programokat is "lopja" - vannak olyan könyvelési programok, amiket korlátlan számú gépre fel lehet tenni.
A "zugkönyvelő" ezekért fizet havi pár ezer forintot egy „rendes” könyvelőnek és az odaadja a programját neki. Természetesen a zugkönyvelő korántsem biztos, hogy adózik a bevétel után. E tekintetben mindenképp ildomos lehet a változás – már csak a „rendes” tagok védelme érdekében.
Központi regisztráció helyett kötelező érdekképviseleti tagság?
Az már egy másik kérdés, hogy a tisztítást hogyan érnénk el. Szakmai vélemények szerint minden vállalkozónak, cégnek le kellene jelenteni a könyvelője nevét, adószámát, és a regisztrációs igazolványának számát a NAV felé – ez nagyban megszűrné a zavarosban halászók számát.
Ugyanakkor a közfelügyelettel szemben inkább aggályaikat hangoztató szakmai szervezetek az egyszeri központi regisztráció helyett egy kvázi kötelező érdekképviseleti tagsággal érnék el a tisztulást. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy szerintük indokolt lenne, ha például kötelezővé tennék a könyvelők és a hasonló tevékenységet végzők számára, hogy belépjenek valamelyik szakmai szervezetbe.
A megoldás annak fényében érdekes, hogy a piacon működő több ilyen szakmai szervezet mindeddig a könyvelők 10-15 százalékát tudta tagjai közé vonzani. Egy kötelező tagsággal ezek a szervezetek nagyot nyernének, hiszen a kötelező tagság mellett a szervezetek tagdíjbevétele számottevően megugrana.
Drágábban dolgozik majd a könyvelő
Szakmai vélekedések szerint már pusztán a köztestületi ellenőrzés híre (a nagyobb felelősség) miatt várható a könyvelői díjak emelkedése, ezt emelheti tovább az esetleges kötelező szervezeti tagsággal járó újabb, a könyvelőkre rakódó kiadás is. A fent említett szervezetek tagsági díja évente több tízezer forint, s bár egy kötelező tagsággal ezek a díjtételek vélhetően csökkennének a „mezítlábas”, néhány céggel dolgozó könyvelőknek (és ügyfeleiknek) ez a tétel is jelentős lesz/lehet.
