Nagyobb és kisebb vállalatok életében egyaránt előfordulhat, hogy jelentős munkavállalói csoport munkaviszonyát kénytelenek viszonylag rövid időn belül megszüntetni gazdasági okok miatt. Első lépésként a társaságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a csoportos létszámcsökkentés szabályait kell-e alkalmazni, vagy a munkaviszonyok megszüntetésére egyénileg kerülhet-e sor.
„Amennyiben a munkaviszony megszűnését eredményező intézkedések - beleértve a felmondásokat, a közös megegyezéseket, illetve az indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásokat is - aránya érinti a munkavállalói létszám tíz százalékát egy harminc napos intervallumon belül, és minderre a munkáltató működésével összefüggő okból kerül sor, csoportos létszámleépítésnek minősül a cég lépése” – mondja Fehér Helga, a Horváth és Társai, DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda munkajogi partnere.
Nem feltétlenül drágább
A csoportos létszámcsökkentés pedig a munkáltató számára többletkötelezettségeket jelent, hiszen tárgyalnia kell az üzemi tanáccsal, tájékoztatnia kell az illetékes munkaügyi központot, valamint a munkavállalókat. Mindez, bár meghosszabbítja az eljárást, jó előkészítés mellett lényegében nem feltétlenül okoz többletköltséget a munkáltató számára.
A munkáltatónak a felmondási juttatások tekintetében sem keletkezik automatikusan többletfizetési kötelezettsége, tehát pusztán az, hogy nagyobb számú munkaviszony megszüntetésére egyidőben kerül sor, nem növeli a munkavállalóknak fizetendő felmondási juttatásokat.
Érdemes többet fizetni a dolgozóknak
„A csoportos létszámcsökkentés során általában kritikus kérdés, hogy a távozni kényszerülő munkavállalók mindaddig, amíg felmentési idejük meg nem kezdődik, valóban dolgozzanak, és ne távozzanak idő előtt. Ezért szokásos gyakorlatnak számít a munkavállalók számára - önkéntes alapon - többletjuttatást biztosítani, összekötve ezt egyfajta teljesítmény-bónusszal. Ezzel biztosítható a folyamat zökkenőmentes lebonyolítása, illetve méltányolható a munkavállalók korábbi munkateljesítménye is” – mondja Fehér Helga, munkajogász.
Tiszta ügy
Van ugyanakkor egy kézzelfogható előnye is a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos eljárás lefolytatásának és a vonatkozó többletkötelezettségek vállalásának. Amennyiben ugyanis a munkáltató lefolytatja az eljárást, bejelenti szándékát és döntését a konzultációs partnernek, illetve a munkaügyi központnak, lényegében támadhatatlanná teszi a felmondásokat az indok tekintetében. A magyar munkajog ugyanis nem ad lehetőséget a bíróság számára a működési körben felmerülő valós felmondási ok célszerűségi vagy egyéb szempontból való felülvizsgálatára.
A szakszervezetekkel már nem kell tárgyalni
A 2012. július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyve egyszerűsíti a konzultációs folyamatot, ettől kezdődően a munkáltató konzultációs kötelezettsége kizárólag az üzemi tanácsra vonatkozóan áll fenn; üzemi tanács hiányában azonban nem köteles sem a szakszervezettel, sem a nem szervezett munkavállalók képviselőivel konzultálni. A tárgyalási kötelezettség a megállapodás megkötéséig, ennek hiányában legalább a tárgyalás megkezdését követő tizenöt napig áll fenn.
„Mivel azonban a megállapodás korlátozhatja a munkáltató döntési szabadságát, a gyakorlatban sok esetben nem jutnak el a felek a tényleges megállapodásig, a csoportos létszámcsökkentésre a kötelező minimális konzultációs időszak lejártát követően a munkáltató egyoldalú döntése alapján kerül sor”- összegzi a tapasztalatokat Fehér Helga.
Fő a diszkréció
„A csoportos létszám-leépítési terveket mindemellett a társaságok az utolsó pillanatig próbálják titokban tartani, attól is félve, hogy a leépítések hírére egyes - akár kulcspozícióban lévő - szakemberek önként távoznának a társaságtól, köztük olyanok is, akiknek a munkájára a társaság a jövőben is építeni kíván. Ez még fontosabbá teszi a folyamat megfelelő tervezését és előkészítését.”
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
