Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: bár az elektronikus útdíjfizetési rendszer még nem teljesen készült el, az MKFE tudomásul vette, hogy a költségvetés nem mondhat le a havonta tízmilliárdos bevételről. A hibákat így menet közben kell kijavítani.
A főtitkár szerint a legfőbb gondjuk abból adódik, hogy a HU-GO-rendszer szakaszokra osztja az útvonalakat, és mindegy, hogy azon belül hány kilométert halad a jármű, a fizetendő díj ugyanannyi. Az MKFE azért lobbizik a fejlesztési tárcánál, hogy a legkirívóbb 41 útszakasz esetében bontsák további részekre a távot.
Nehézségeket okoz a hitelprogram csúszása
Karmos Gábor üdvözölte, hogy várhatóan a jövő hét közepén megkezdődik az útdíj-hitelprogram keretében a vállalkozóknak járó forgóeszközhitel-igények befogadása, de - tette hozzá - ezzel a július elsejei kezdéshez képest éppen másfél hónapot késik a finanszírozás állami támogatása.
A legkisebb fuvarozóknak okozza a legnagyobb problémát az útdíj összegének előteremtése. A díjat ugyanis előre kell fizetni, míg a bevétel a fuvar megtörténte után 30, 60, esetleg 90 nappal érkezik meg - hívta fel a figyelmet.
Mindenki megérzi?
Ahogy a Privátbankár arról beszámolt, már az indulás után leállították volna a fuvarozók a rendszert, mert elmondásuk szerint már az első hónapban 100 millió forintos kárt okozott nekik az útdíj. Az egyik érdekképviseletük szerint a rendszer többet számlázott, mint amennyit tényleg használták az utat.
Közben egyre többen kezdték számolni, okoz-e és milyen áremelkedést az útdíj. Az egyik nagy fuvarozó cég be is jelentette, hogy áthárítják a pluszköltségeket, ami évente 4 milliárd forintot tesz ki az előzetes számítások szerint. Becslések szerint például a sertésszállítás költségeit 20-30 százalékkal növeli a díj. Ez amellett, hogy drágulást hozhat, a feketegazdaságnak is kedvez az egyik Hús Terméktanács titkára szerint. Közben az elmúlt hetekben több élelmiszer-előállítós is megkereste a kereskedőket, hogy emelnék az alapélelmiszerek árát.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
