A tavalyi év utolsó negyedévében jelentős előrelépéseket tapasztalhattunk a DDoS támadások jellemzőiben. A módszerek egyre kifinomultabbak, a botnetté átalakított tömbösített eszköz-használat egyre sokszínűbb, valamint a támadók egyre nagyobb és fontosabb célpontokat kerestek, ezzel is bizonyítva képességeiket. A Kaspersky Lab mindezeket a tapasztalatokat a 2016-os negyedik negyedéves DDoS tanulmányában összesítette, az eredményeket pedig a Privátbankárral is megosztották.
Ahol tudnak, támadnak
2016 negyedik negyedévében a Kaspersky Lab összegzése szerint immár 80 országban észleltek DDoS támadást, míg az előző negyedévben ez a szám csupán 67 volt. A legnagyobb számú áldozattal járó támadás első 10 országa között is változást figyelhetünk meg: Németország és Kanada váltotta Olaszországot és Hollandiát.
A megtámadott első három ország sorrendje az alábbiak szerint alakult:
- Kína (76,9%)
- USA (7,3%)
- Dél-Korea (6,3%)
Rekordok éve
A leghosszabb DDoS támadás rekordideje is megdőlt: 292 órán keresztül tartott, ami 12,2 nap. Szintén a tavalyi évben dőlt meg az egy nap alatt indított támadások száma: november 5-én összesen 1.915 támadást regisztráltak világszerte.
Összességében elmondható, hogy az év vége nagyon gazdag volt a DDoS jellegű támadásokban mind a számot, mind az áldozatok típusát tekintve, többek között megemlíthető a Dyn’s Domain Name System ellen, a Deutsche Telekom ellen, avagy Oroszország legnagyobb bankjai ellen indított támadások. Az említett támadások a kibertámadás egy új jellegzetességét is megmutatták, ugyanis a támadásokat olyan IoT eszközökről indították, amelyek nem rendelkeznek megfelelő informatikai védelemmel, mint pl. a Mirai támadás.
A Mirai alkotói megalapozták a lehetőséget számos más kártékony programmal fertőzött IoT eszközökből álló botnet támadásokhoz. Az egyre nagyobb számban elkövetett IoT eszközökkel elkövetett támadások csak az egyike volt a fő tendenciáknak.
Lépéselőny
Az év első felében még viszonylag nagyarányú volt a DDoS támadások száma, míg az év második felére csökkenést tapasztalhattunk. Ez köszönhető a védelem hatékonyabbá válásának valamint a megtámadható szerverek számának csökkenésének. Az elmúlt évben, különösen az év vége felé, a felerősített támadásokat felváltotta az alkalmazásokon keresztül érkező behatolások. Az applikációk mögött megbújó támadások sokkal nagyobb kihívást jelentenek, mert a felhasználók valós tevékenységét utánozzák és ez egyre gyakoribb titkosítással járnak, amelyek növelik a kockázat szintjét.
A titkosítások jelentősen megnövelik egy DDoS támadás hatékonyságát, hiszen bonyolítják azok kiszűrését a sok "hamis" és jogos kérelem között, mivel ezeket a folyamatokat dekódolni kell. A Kaspersky Lab szakértői szerint idén sajnos egyre összetettebb DDoS és gyakoribb IoT eszközökből álló botnet támadásokra számíthatunk.
"Az IoT eszközök képesek komplex DDoS támadások indítására, beleértve az applikáció álcáját és a titkosított támadásokat. Tudjuk, hogy az IoT eszközök nincsenek kellő informatikai védelemmel ellátva, ezért ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy az ilyen jellegű támadások száma és összetettsége bizonyosan növekedni fog. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak preventív hozzáállást kell tanúsítaniuk és megfelelő védelemről kell gondoskodniuk, amennyiben el akarják kerülni a DDoS támadásokat." – mondta Kirill Ilganaev, a Kaspersky Lab „DDoS Védelem” részlegének vezetője.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
