Valami új kezdődik? Ha ez igaz, sokakat gazdaggá tehet az űrtakarítás

Napjainkban a Föld körül keringő, elhasználódott műholdak és rakétaelemek, azaz az űrszemét egyre súlyosabb káoszt és veszélyt okoz az úgynevezett alacsony Föld körüli pályán (LEO). Hogy ez mennyire valós probléma, azzal kapcsolatban alig néhány napra kell visszatekintenünk.

Augusztus első napjaiban ugyanis a NASA számításai szerint a Holdba csapódhatott az amerikai SpaceX űrhajójának egyik rakétája, amely a tavaly januári misszió óta irányíthatatlanul keringett az űrben.

Ezek az incidensek veszélyeztetik a NASA közlése szerint a jövőbeni esetleges Hold-létesítményeket, de akármikor gondot okozhatnak itt, a Földön is.

Csoda, hogy látni még a napot

A valós idejű műholdak és egyéb űrberendezések nyomon követésére szakosodott OrbitRadar mérései alapján – melyet a CNBC közölt a saját oldalán –  jelenleg csaknem 30 ezer objektumot követnek nyomon az űrben: ezek közül mintegy 18 500 az aktív műhold, míg a fennmaradó rész veszélyes hulladék és elhasznált rakétatest.

Ezek közül néhány a puskagolyónál is gyorsabb, több ezer kilométer per órás sebességgel száguldó törmelék,

melyek még apró darabkaként is súlyos károkat okozhatnak a globális gazdaság alapját képező infrastruktúrában vagy az űrhajósok szkafanderében. A kialakult helyzetet látványosan szemlélteti az alábbi grafika:

Van mit a tejbe aprítani

Ebbe a helyzetbe robbant bele a 2013-ban alapított japán Astroscale, mely részvénytársaságként egyelőre a tokiói parketten kereskedhető. A vállalat célja a fenntartható űrkörnyezet megteremtése és az űrszemét eltávolítása.

Főbb tevékenységi és szolgáltatási köre a következő:

• Űrszemét eltávolítása (Active Debris Removal – ADR): Elnémult műholdak és kiöregedett rakétatartozékok biztonságos visszahozatala a légkörbe (ahol sok esetben biztonságosan elégnek – a szerk.).
• Élettartam-meghosszabbítás (Life Extension – LEX): Pályán lévő, működő műholdak szervizelése, üzemanyagpótlás.
• Helyszíni monitorozás (In-situ SSA): Működésképtelen űreszközök megközelítése és közeli vizuális ellenőrzése kamerákkal. 

Andrew Faiola, az Astroscale alelnöke frappánsan fogalmazta meg, mi adja az üzletük létjogosultságát:

„A világűr egy globális közösségi tér, és éppen összemocskoljuk. Nem hagyhatjuk meg a dobáld szét kultúrát az űrben.”

Egyre jobban megy az űrbiznisz

A tőzsdei vállalat bevételei 142 százalékkal ugrottak meg az idén áprilissal zárult pénzügyi évben, és megközelítették a 6 milliárd jent, ami mintegy 37,7 millió amerikai dollárnak felel meg.

A cég az elmúlt bő egy évben francia leányvállalatán keresztül jelentős szerződést tudott tető alá hozni az Európai Űrügynökséggel (ESA), de az amerikai NASA-val is. Így a magánmegrendelések felfutásáig bebiztosítottnak tűnnek a kormányzati és államközi megrendelések a cég számára.

A vállalat részvényei a tokiói börzén több mint 80 százalékkal emelkedtek már 2026 eleje óta. Csak az elmúlt egy hónapban közel 11 százalékos felértékelődést tudott elérni a papír, melynek árfolyama az elmúlt néhány napban 1170-1270 jen között mozog.

Nincs megállás, futószalagon érkeznek az újabb potenciális munkaanyagok

Az Astroscale sikerét jól mutatja, hogy ClearSpace néven egy svájci startup is követné a tokiói társaság példáját, vagyis feltakarítaná az űrt. E cégeknek a jelenlegi folyamatok szerint csak egyre több munkájuk lesz, hiszen már az Európai Unió is gőzerővel dolgozik a saját műholdas rendszerén.

Ennek szervizigénye, monitorozása potenciálisan újabb bevételi forrást jelenthet. Az uniós Iris Square programról, melyet itthon az illetékes miniszter európai Starlinkként emlegetett, itt írtunk bővebben:

Ami a lényeget illeti

Zárásként elmondható, hogy a Föld körül keringő közel 30 ezer objektum okozta űrkáosz új, nyereséges piacot teremt. Az űrtakarítás úttörője, a japán Astroscale bődületes bevételemelkedést és több mint 80 százalékos részvényár-növekedést ért el idén, jelezve a kormányzati és ipari megrendelésekből fakadó hatalmas üzleti potenciált.