Ajánló: könyvek, amiket érdemes elolvasni a Financial Times szerint

Fotó: depositphotos.com

A felvonultatott művek mind aktuális és kurrens témákat érintenek: a liberális állam, az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a mesterséges intelligencia, a társadalmi egyenlőtlenség, a bevándorlás és a környezetvédelem kérdései kerülnek terítékre. Mi a könyveknek csak egy részét ajánljuk értő olvasóink figyelmébe, ám érdemes a többit is végig böngészni, csalódás senkit sem fog érni.

Daron Acemoglu és James A Robinson, A keskeny folyosó (The Narrow Corridor) Viking, 25£/Penguin, 32$

„A szabadság az állam és a társadalom közötti hatalmi egyensúlyból származik” – írják a szerzők, a Miért is buknak el a nemzetek (Why Nations Fail) című könyvükben. A sikeres társadalmaknak erős államra van szükségük – Thomas Hobbes ezt a modellt a Leviatánnak nevezett képzeletbeli államában találta meg.Ugyanakkor ez a Leviatán egy despotikus, elnyomó jellegű képződmény lenne, míg egy Antileviatánban az anarchia lenne az úr. A kettő között helyezkedik el az a keskeny folyosó, ahol is egyensúlyba kerülhet az állam és a társadalom. Ez az, amire valójában szükségünk lenne.

Paul Blustein, Skizma: avagy Kína, Amerika és a széttöredezett világkereskedelmi rendszer (Schism: China, America and the Fracturing of the Global Trading System) Centre for International Governance Innovation, 35$

Mára az Egyesült Államok már talán meg is bánta, hogy 2001-ben Kína csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). A könyvben a mostani rendszert vesézi ki a szerző, úgy, hogy annak valamifajta korrekcióját is felvázolják. Paul Blusten azt nem állítja, hogy Kína hagyja el a Szervezetet, ugyanakkor azt sem, hogy az ország rendszerszintem megsértené vállalásait. Ehelyett a szerző amellett érvel, hogy a WTO a legjobb opció arra nézve, hogy Kínát rávegye a nemzetközi közösség a játékszabályok betartására.

Roger Bootle, A MI gazdasága: Munka, egészség és jólét a robotok korában (The AI Economy: Work, Wealth and Welfare in the Robot Age), Nicholas Brearley, 20£

Bootle, a Capital Economics elnöke amellett érvel, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gazdasági hatásai nem is különböznek annyira a korábbi technológiai átalakulásoktól, mint az sokan feltételezik. És lehet, hogy a változások sebessége nem is lesz olyan mérhetetlenül gyors; a minderre adandó helyes válasz pedig sokkal inkább az apró lépések politikája lehet, semmint az általános alapjövedelem irányába történő radikális elmozdulás. Talán meg kellene ezeket az érveket hallanunk.

Hosszú ideje arról folyik a vita, hogy vajon az egyenlőtlenség az az ár, amit a dinamikus gazdasági növekedésért mindenképpen meg kell fizetnünk. Heather Boushey most a kérdést a feje tetejéről a talpára állítja. Könyvében arra mutat rá, hogy valójában az egyenlőtlenség veszélyezteti a gazdaságot azzal, hogy egyenlőtlenség limitálja a humán erőforrás mennyiségét és minőségét többek közt a lehetőségek korlátozásával, a közszolgáltatási rendszer alulfinanszírozottságával, valamint a brutális albérletárakkal, egyre több embert belekényszerítve a fenntarthatatlan hitelfelvételekbe.

Kimberly Clausing, Nyitás: A szabadkereskedelem, a bevándorlás és a globális kapitalizmus előremutató esete (Open: The Progressive Case for Free Trade, Immigration, and Global Capital, by Kimberly Clausing) Harvard University Press, 22.95£/27.95$

Az egyetlen dolog, amiben növekvő módon ért egyet Amerika bal és jobboldali közönsége, hogy a szabadkereskedelem, a tőke szabad áramlása és a bevándorlás sokukat veszélyezteti. A Reed College professzora, Kimberly Clausing ezzel szemben azt állítja, hogy a világgazdaság nyitottsága jelentheti valójában a haszon forrását; sem a szabadkereskedelem, sem pedig a technológiai váltás nem az ellenségünk, ezek badarságok, állítja, ezek csak olyan érvek, melyek pont az alkalmazkodást és a lehetőségek felismerését akadályozzák.

Az emberi faj csak abban az esetben fog fennmaradni, ha tevékenysége egyensúlyba kerül a természeti környezettel. A környezetvédelemnek manapság sok ellenzője akad, olyanok, akik nem bíznak a tudományban, figyelmen kívül hagyják a riasztó adatokat, és eltekintenek az ipari tevékenység hosszú távú környezeti hatásaitól" - írja Daniel Esty, a Yale professzora. A könyv kiváló ötleteket ad arra nézvést, hogy mit lehet és mit kell tenni. Továbbra is felmerül a kérdés, hogy ezekről a létfontosságú témákról folytatott vita nem válik-e végképp a süketek párbeszédévé.