Arra, hogy a legfeljebb 10 millió forintot kitevő átutalások március 2-ától 5 másodpercen belül eljussanak az egyik pénzügyi szolgáltatótól a másikhoz, Kovács Levente tájékoztatása szerint a bankok 30-40 milliárd forintot költöttek el. A bankszektor munkatársai pedig több százezer munkaórát fordítottak arra, hogy sikeresen, időben elinduljon az azonnali fizetési rendszer – tette hozzá Becsei András, a Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója.
Kiemelve, az azonnali fizetési rendszer megalkotása a magyar bankszektor legnagyobb egyedi fejlesztése. A Giro Zrt. egy új elszámolási rendszert épített, azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozza, összefogja és felügyeli.
Becsei András szerint az azonnali fizetési rendszer támogathatja a készpénzforgalom csökkenését, annak köszönhetően például egy lakás- vagy autóvásárlásnál a foglaló már öt másodperc alatt átérhet. Ez az elnök szerint világviszonylatban is jelentős újítás, mint ahogy az átutalásonként 10 millió forintban meghúzott felső összeghatár is, ami a tranzakciók 97 százalékát lefedi.
A 2020-as év fontos bankszektori célja a digitális átállás. Ahhoz, hogy az sikeres legyen, az szükséges, hogy a szerződéseket is elektronikusan meg lehessen kötni. Ehhez új jogszabályokat kell alkotni, amelyek valamennyi szektorra kiterjed majd. E tekintetben a húzó ágazat a pénzügyi szektor, azon belül is a pénzforgalmi terület. Ugyanakkor az online számlanyitás és az online személyi kölcsön-igénylés már most is megvalósult, a Bankszövetség tavaly meghirdetett 22 pontos digitalizációs programjának megfelelően – emlékeztetett az elnök.
Kovács Levente a legfontosabb idei feladatok között említette a pénzügyi szolgáltatás országhatáron belül tartását. A magyar gazdaságot kétharmad részben ugyanis még mindig külföldiek finanszírozzák, ami azt jelenti, hogy például a hitelezésből származó bevételek csak egyharmada csapódik le a hazai bankoknál.
Ráadásul a pénzforgalommal kapcsolatos bevételek 70 százaléka kerül az államkasszába illeték formájában. E rendkívül magas arány csökkentése érdekében a Bankszövetség fontosnak tartja, hogy a bankokat az idén 226 milliárd forinttal terhelő lakossági tranzakciós illetéket eltöröljék, azon belül az elektronikus átutalások utánit, ami 10 milliárd forintos bevételt jelent a költségvetésnek. Csak viszonyításként: Becsei András szerint a gazdaság fehérítésével a büdzsében 400-500 milliárddal nagyobb bevétel keletkezhetne.
A pénzügyi szolgáltatóknak január 31-éig el kell juttatniuk ügyfeleiknek a 2019. augusztus 1-étől december 31-éig felszámított díjaikat. Ezt egy európai uniós direktíva és az az alapján megalkotott hazai jogszabály írja elő, azzal a céllal, hogy az ügyfelek minél jobban átláthassák a díjkalkulációt. Ez a Bankszövetség elnökének tájékoztatása szerint összesen 6 millió ügyfelet érint. A mostani tájékoztatás még nem teljes körű, a következő azonban már az lesz, a 2020-as év egészére szól majd.
A bankszektor számára a 2019-es év is sikeres volt – jelentette ki Jelasity Radován, a Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója –, az első háromnegyedévet 560 milliárd forintos nyereséggel zárta, ami 10 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakáénál. Még ennél is jobban, 15 százalékkal, 48 ezer milliárdra emelkedett a bankok összesített mérlegfőösszege, ami azért lényeges, mert ez alapján fizetik a pénzintézetek a bankadót.
Kedvezőnek tekinthető, hogy a bankok nem teljesítő hitelállományának aránya a 2018 végi 3,6-ról 2019 szeptember végére 2,8 százalékra csökkent. Az már kevésbé, hogy míg a bevételek 8, addig a költségek 11 százalékkal nőttek. Alapvetően a nem béralapú költségek emelkedtek, a jelentős forrásigényű fejlesztések – azonnali fizetési rendszer, ügyfélazonosítás, fintech, illetve a korábbi évek elmaradt beruházásai – miatt. Mindezek következtében a bankrendszer költség-bevétel aránya a 2018 végi 63,7 százalékról 64 százalékra nőtt, s 2019 végére elérhette a 65 százalékot.
Jelasity Radován tájékoztatása szerint a 2019. július 1-jétől elérhető babaváró hitelből a bankok november végéig több mint 400 milliárd forintnyit folyósítottak, ami egy hónapra lebontva kétszerese a személyi kölcsönöknek. A szektor jól kezelte a rohamot, mindenkinek sikerült tartania a 10 napos hitelbírálati időt – közölte az Erste vezére.
A Magyar Állampapír Plusz 3 ezer milliárdos november végi állományának közel 80 százalékát a bankok közvetítették az ügyfelek felé. Az EU-ban jelenleg nincs olyan állampapír, amit a lakosság reálhozammal meg tud vásárolni. A MÁP Plusz forráselszívó hatásától függetlenül azonban a bankszektor likviditása tovább nőtt – állította Jelasity Radován.
Szerinte a növekedési kötvényprogram nagy kihívást jelentett, mivel az az eddigi, 2-3 éves fedezett hitelekkel szemben 10 éves, fedezetlen kihelyezést jelent. Egyes bankok ezt ugródeszkának használták, mások a meglévő ügyfélkörüket használták. Jelasity Radován közlése szerint a bankok az MNB-vel közösen dolgoznak egy olyan programon, amely a kis- és középvállalkozásoknak biztosíthat kedvezményes kölcsönöket, amelyek hangsúlyozottan nem növekedési hitelek, s nem ingatlanfejlesztéseket finanszíroznak.
Egyúttal megismételte azt a korábban már többször hangoztatott véleményét, miszerint egyes kritikákkal szemben Magyarországon nem lehet beszélni túlzott hitelezésről. Hiszen míg a GDP-hez viszonyítva a lakossági hitelállomány Magyarországon 18 százalék, addig Csehországban 32, Szlovákiában 48, Ausztriában pedig 50 százalék, s hasonlóak az arányok a vállalati hitelállományoknál is: a magyarországi közel 20 százalékos rátával szemben áll a csehországi 32, a szlovákiai 47 és az osztrák 61 százalék.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,17 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig. 
