A Magyar Hírlapnak interjút adó Varga Mihály megerősítette, az IMF-tárgyalásokon a magyar kormány egy három éves, 15 milliárd eurós programról akar megegyezni. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár júliustól veszi át Fellegi Tamás egykori fejlesztési minisztertől a delegációvezető posztot, véleménye szerint kora őszre meg is születhet a megállapodás a washingtoni szervezettel. Fellegit a főtárgyalói poszttal "felfele buktatták", a politikai pályát elhagyja, Varga ugyanakkor bizonyíthatja rátermettségét: a Népszabadság információi szerint pénzügyminiszter vagy MNB-elnök is lehet belőle.
|
| Varga Mihály: a Nádor térre vagy a Szabadság térre költözik? |
Vargának jók a kapcsolatai Washingtonnal
A londoni kommentárok alapvetően pozitívan fogadták, hogy Varga Mihály lesz a magyar főtárgyaló, mivel az első Orbán-kormány pénzügyminiszterének igen jó kapcsolatai vannak az IMF budapesti irodavezetőjével, Irina Ivascsenkóval. Vargát munkatársai megfontolt és mérsékelt közgazdásznak tartják, aki a Szapáry György-Járai Zsigmond-féle iskolához sorolja magát.
A hároméves IMF-program nehéz cél, mert úgy tudni, a Valutaalap csak kétéves szerződést kötne a magyar kormánnyal, azt szeretnék ugyanis, ha a program kifutása a választásokra esne, így annak folytatásáról az új kormánnyal egyeztetnének. Az egyszer már "kipaterolt" IMF óvatossága érthető, de meglehetősen szokatlan ez a Valutaalap gyakorlatában.
Szükségünk van a kohéziós pénzekre
Varga Mihály szerint a Széll Kálmán Terv alapszámai maradnak (ez idén 150 milliárd, jövőre 600 milliárd forintos elvonást jelent), jelenleg a terv finomhangolása zajlik. Az államtitkár szerint fontos, hogy Magyarország teljesíteni tudja a kitűzött hiánycélt, mely idén a GDP 2,5%, jövőre pedig 2,2%. Legfrissebb jelentése szerint az Európai Bizottság is úgy gondolja, hogy Magyarország deficitje idén és jövőre is a 3%-os referenciaérték alatt marad.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap levélben hívta erre fel az európai pénzügyminiszterek figyelmét, jelezve, hogy reméli: Magyarország végre kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól és nem kerül sor a Kohéziós Alap egy részének felfüggesztésére, ami példa nélküli lenne az EU történetében. A tárcavezető levelében elismerte, hogy tavaly egyszeri tételekkel sikerült konszolidálni az államháztartás helyzetét.
A kohéziós alapokból 495 millió eurótól eshetne el Magyarország, erről a pénzügyminiszterek európai tanácsa (Ecofin) június 22-én dönt. Hatalmas érvágás lenne mindez, főleg egy olyan költségvetési évben, amikor a kormány 600 milliárdos kiigazítást hajt végre, vagyis beruházásra, gazdaságélénkítésre alig futja majd a büdzséből.
A magyar gazdaság kilátásai a tegnapi GDP-adat ismertetése után tovább romlottak, londoni felzárkózó piaci elemzők szerint elképzelhető, hogy a magyar gazdaságra adott prognózisokat tovább kell majd korrigálni - lefele. A gazdasági teljesítmény romlása ronthatja a költségvetés pozícióit is.
Most jöhet el Varga Mihály ideje
A Népszabadság információja szerint a kormányzati átalakítás egyik nyertese Varga Mihály lehet, aki a 2010-es választási győzelem után tulajdonképpen fontos pozíció nélkül maradt a gazdasági- valamint a pénzügyminisztérium összevonása után. Egyes kormányzati források szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor szétbontja a gazdasági csúcstárcát és újra a Nádor téren fog működni a Pénzügyminisztérium, melyet 1848 után szüntettek meg 2010-ben. A tárca vezetését Vargára bíznak, ez testesítené meg a fiskális szigort, míg a gazdasági minisztérium a gazdasági tervezéssel foglalkozna, élén pedig maradna Matolcsy György. Ennek a forgatókönyvnek vélhetően Brüsszelben is örülnének, az EU a magyar elnökség alatt is jelezte, jobban szeretné, ha szétválasztanák a két fontos pozíciót.
Kormányzati források szerint ugyanakkor sokkal valószínűbb, hogy Varga Mihály lehet Simor András utódja, ő veheti át jövő tavasszal az MNB irányítását.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
