A görög krízis legnehezebb napjaiban amerikai kormánytagok többször közölték, hogy nagyon szeretnék, ha Görögország az eurózónában maradna. Nyilván geopolitikai aggodalmak játszottak ebben szerepet, a bökkenő csak az volt, hogy a dolognak igen nagy költségvonzata van, melyet az eurózóna tagjainak kell állni. A német pénzügyminiszter tréfásan fel is ajánlotta, hogy Görögországot elcserélné Amerikával a csődben lévő Puerto Ricoval, ahol csak 80 milliárd dolláros adóssághegyet kéne rendezni, szemben a görög 300-al.
A probléma egyelőre a harmadik mentőcsomaggal megoldódott, de most az amerikai elnök ismét az Európai Unió egységét félti: szeretné, ha Nagy-Britannia az EU tagja maradna. Érvei logikusak: Nagy-Britannia és maga az Európai Unió egyaránt az euro-atlanti együttműködés alapját képezi, és Nagy-Britannia az USA legfontosabb szövetségese a 2. világháború óta.
Az amerikai elnök véleménye nekünk is jól jön, miután rengeteg magyar dolgozik Angliában, és erről a lehetőségről nem szívesen mondanának le.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
