A norvég kormánykoalíciót megrendítő nő 2013-ban utazott Szíria Iszlám Állam által ellenőrzött részére, ahol kétszer házasodott és több esetben vett részt a terrorállam propaganda filmjeiben. A muszlim bevándorlók integrációja válságterületnek számít Norvégiában is. Káncz Csaba jegyzete.
 |
| A Haladó Párt vezetője, Siv Jensen (középen) a kormánykoalícióból való kilépést bejelentő sajtótájékoztatón Oslóban. EPA/FREDRIK VARFJEL |
Norvégiában hétfőn megrendült az országot 2013 óta kormányzó négypárti, jobbközép koalíció, miután bejelentette kilépését a bevándorlásellenes Haladó Párt (FrP). Kisebbségi kormányzás jön most a skanináv országban, komoly politikai bizonytalansággal.
Egy évvel az általános választások előtt az FrP nyilvánvalóan szeretné élesíteni a profilját: míg a múltkori választásokon még elhozta a szavazatok 15 százalékát, jelenleg csupán tíz százalékon tanyázik.
Az Iszlám Állam arca
A koalíciót egy 29 éves, pakisztáni származású nő robbantotta föl, aki a múlt héten tért vissza Norvégiába a szíriai kurd erők által ellenőrzött al-Hol menekülttáborból. A hatóságok előzetes letartóztatásba helyezték, két gyerekét pedig egy oslói kórházba szállították. A nő 2013-ban utazott Szíria Iszlám Állam (IS) által ellenőrzött részére, ahol kétszer házasodott és több esetben vett részt IS propaganda filmekben.
Az FrP kijelentette, hogy nem a gyerekek, hanem az anyjuk hazatelepítését ellenzi.
Többször elmondtuk, hogy nincs kifogásunk ártatlan gyerekek visszafogadása ellen, de nem kötünk alkut azok esetében, akik terroristaszervezetekhez csatlakoztak, és a norvég társadalom alapjait akarják lerombolni
– szögezte le a párt szóvivője. A visszatért nő most a „terrorszervezetben való részvétel” vádjával néz szembe és akár 6 év börtönbüntetésre számíthat.
Az elmúlt órákban a kiugrott FrP párt már három olyan területet is megnevezett, amelyeken támadni fogja kívülről a megrendült kisebbségi kormányt. Az egyik ilyen a szélerőművek kérdése (amelyet a párt természetet károsítónak tart), a másik a Hardanger kisvárosát az Egyesült Királysággal összekötő elektromos vezeték (North Connect), amelyet szintén elleneznek, a harmadik ilyen téma pedig a Barents-tenger jegének kiterjedése, amelynek meghatározása körüli vita befolyásolja a fúrótornyok behatolását a térségbe.
Válságterület a muszlimok integrációja
A kormányválság kapcsán érdemes egy pillantást vetnünk a muszlim közösségre, amelynek létszáma robbanásszerűen nőtt Norvégiában. Míg a muszlimok száma 1980-ban 1006 főt tett ki, addig napjainkra az 5,2 milliós ország lakosságának 5,7 százalékát teszik ki.
 |
| Káncz Csaba |
A szélsőjobboldali terror itt is megjelent, múlt nyáron egy 21 éves norvég rohant le egy mecsetet és nyitott tüzet, inspirálva a 2011-es Breivik tömeggyilkosság által. Az FrP megkérdőjelezi az integráció sikerességét és véres kardként mutatja föl azokat a statisztikákat, amelyek szerint a második generációs muszlimok az országban több bűntettet követnek el, mint szüleik generációja.
Ezt bizony megerősítette egy tavalyi, átfogó kormányjelentés. A muszlim hátterű menekültek és bevándorlók – különös tekintettel a palesztinokra, irakiakra és afgánokra – többször annyi bűntettet követnek el, mint más norvégok, beleértve egyéb bevándorló csoportokat. A családon belüli erőszak esetében a nem európai bevándorlók nyolcszor annyi esetben szembesültek az igazságszolgáltatással, más más csoportok.
Ráadásul, ahogyan azt a vezető napilap, az Aftenposten a múlt év végén jelentette, a norvég állam 2005 és 2016 között 7,3 milliárd dollárt költött 37 ezer menekült és migráns munkaerőpiaci integrációjára. A több, mint 2 ezermilliárd forintnak megfelelő összeg elköltése után 2017-ben csupán 55 százalékuk állt alkalmazásban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Címlapon
Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
Kudarcot vallott a kétnapos rendkívüli csúcson az EU első kísérlete a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés elfogadására. A büdzsé fő nettó befizetőinek túl magas, a nettó kedvezményezetteknek még mindig túl alacsony volt az Európai Tanács elnöke által kidolgozott ajánlat. Charles Michel a következő napokban dönti el, mikor hívja össze újra a tagállamok vezetőit, hogy második nekifutásra megállapodjanak.
- Nap képe: Orbán Viktor megfáradt miniszterelnökök között
- Hét éve volt utoljára ilyen drága az arany
- Ezúttal Mikulás zacskókkal érkezett a pénz a médiakirályhoz
- Olyan bankjegyet tesztelnek a svédek, ami sehol máshol nincs
- Hogy működik a falusi csokos áfavisszatérítés?
- Szép béremelést alkudtak ki a BKV-sok - feszült a helyzet az állami cégeknél
- Kínán kívül terjed a járvány, bunkerek felé menekülnek a befektetők
- Hiába minden, vágtatnak a kórházi adósságok
- Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
További cikkek
-
Nap képe: Orbán Viktor megfáradt miniszterelnökök között
Maratoni tárgyalások jellemzik a mostani EU-csúcsot, ahol a gyakran ellenérdekelt tagországok szeretnének minél jobb alkut kötni a következő költségvetés kapcsán. Tovább
-
Olyan bankjegyet tesztelnek a svédek, ami sehol máshol nincs
A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához. Tovább
-
Hiába minden, vágtatnak a kórházi adósságok
Bár a kormány ezen a héten elkezdte kifizetni a kórházi beszállítóknak járó tavalyi kintlévőségüket, az egészségügyi intézmények összadóssága a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint 2020 első hónapjában tovább emelkedett. Tovább
-
Újabb hitelminősítő javította a magyar besorolást
A Standard & Poor's után most újabb intézet minősítette fel Magyarországot, a japán JCRA hitelminősítő javította a besorolásunkat. Tovább
-
A paranoid férfi, akinek sosem volt nője – ezt tudjuk a hanaui gyilkosról
Az ámokfutó-terrorista minden jel szerint súlyos pszichés betegségben szenvedett, tettét szélsőjobboldali nézetektől vezérelve követte el. Tovább
-
150 milliárddal csökkent az államháztartás központi alrendszerének többlete
De így is 90 milliárdos pluszban van. Tovább
-
Megkezdődött Brüsszelben a szkander, de hol van még a vége
Hosszú lesz a vita az Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének az elfogadásáról. Tovább
-
Putyin aláaknázza Britanniát – a KGB tegnap és ma
Nyugat-Európa „balkanizálása” már az 1970-es évek elejétől elsőrangú célnak számít a Kreml számára. Legfrissebb fejleményként az önállósodásra törekvő Skóciában váltott ki belpolitikai vihart Moszkva növekvő figyelme. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Lemondott az ír miniszterelnök
Leo Varadkar pártja, a Fine Gael csak a harmadik helyre került a február 8-i parlamenti választásokon. Tovább
-
Putyin megint Trumpot akarja
Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva a republikánus elnök újraválasztását támogatja, írja a New York Times. Tovább
-
Dúskálhat az ajánlatokban, aki kórházban szeretne dolgozni
A frissen végzett egészségügyi dolgozók csak harmada helyezkedik el a pályán, pedig az egészségügyi intézmények szakemberhiánya egyre kezelhetetlenebb szituációkat szül. Szúrópróba-szerűen megnéztük, hogy a kórházak hány üres pozíciót hírdetnek jelen pillanatban. Tovább
-
Lebénult a fél ország a vírus miatt, de van egy jó hírünk
Japánban is sorra kérik vagy utasítják a cégek alkalmazottaikat arra, hogy dolgozzanak otthonról a koronavírus miatt. Kínában, amelynek gazdasága szinte lebénult az elmúlt hetekben, ugyan kezd újraindulni a termelés, de csak korlátozott keretek között. Pozitívum ugyanakkor, hogy a gyárak leállása miatt csökkent a károsanyag-kibocsátás. Tovább
-
Hétfőtől le is lehet fotózni az iskolaérettségi szakvéleményeket
Megyei Pedagógiai Szakszolgálatokat faggattunk az Oktatási Hivataltól megkapott iskolaérettségi vizsgálatok miatti megnövekedett terhelésről. Tovább
-
Mentesíti a méhészeket az szja-fizetés alól a kormány
A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter. Tovább
-
Több pénz lesz a nagysebességű vasutak fejlesztésére
A forgalmasabb, de rossz állapotban lévő vonalak helyett inkább a gigaprojektek kerete nő a 3,5 milliárddal. A friss Magyar Közlönyben megjelent határozattal növelték a jövőre felhasználható keretet. Tovább
-
Késik a zöld fordulat a magyar lakáspiacon, az ingatlanok többsége energiafaló
A környezetbarátabb lakások négyzetméterára persze magasabb is. Tovább
-
Orbán és szövetségesei – katonai megoldások felé sodródik a világ
Az új nacionalizmus - amelyet Trump képvisel az Egyesült Államokban, Orbán Magyarországon, Bolsonaro Brazíliában és Abascal Spanyolországban - fokozatosan emeli be a hadsereget a nagypolitikába. Tovább
-
Idéntől rendszeressé válik a paksi orosz hitelkeret megdézsmálása
Eddig 100 milliárd forint értékben fizetett ki számlákat az orosz félnek a magyar megrendelő, vagyis a kormány. Az egész projekt során összesen mintegy 110 számlát fog kiállítani a kivitelező. Tovább
-
Cser-Palkovics András szerint gazdasági zsákutca az iparűzési adó csökkentése
Székesfehérvár fideszes polgármestere újra kifakadt a módosítás ellen. Tovább
-
Elkészült a javaslat a 4 százalékos nyugdíjemelésre
A Demokratikus Koalíció képviselői márciusban emelnék a járandóságokat, egyben visszamenőleg kifizetve az elmaradt havi nyugdíjpénzeket és kamatokat. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
