|
| A Haladó Párt vezetője, Siv Jensen (középen) a kormánykoalícióból való kilépést bejelentő sajtótájékoztatón Oslóban. EPA/FREDRIK VARFJEL |
Norvégiában hétfőn megrendült az országot 2013 óta kormányzó négypárti, jobbközép koalíció, miután bejelentette kilépését a bevándorlásellenes Haladó Párt (FrP). Kisebbségi kormányzás jön most a skanináv országban, komoly politikai bizonytalansággal.
Egy évvel az általános választások előtt az FrP nyilvánvalóan szeretné élesíteni a profilját: míg a múltkori választásokon még elhozta a szavazatok 15 százalékát, jelenleg csupán tíz százalékon tanyázik.
Az Iszlám Állam arca
A koalíciót egy 29 éves, pakisztáni származású nő robbantotta föl, aki a múlt héten tért vissza Norvégiába a szíriai kurd erők által ellenőrzött al-Hol menekülttáborból. A hatóságok előzetes letartóztatásba helyezték, két gyerekét pedig egy oslói kórházba szállították. A nő 2013-ban utazott Szíria Iszlám Állam (IS) által ellenőrzött részére, ahol kétszer házasodott és több esetben vett részt IS propaganda filmekben.
Az FrP kijelentette, hogy nem a gyerekek, hanem az anyjuk hazatelepítését ellenzi.
Többször elmondtuk, hogy nincs kifogásunk ártatlan gyerekek visszafogadása ellen, de nem kötünk alkut azok esetében, akik terroristaszervezetekhez csatlakoztak, és a norvég társadalom alapjait akarják lerombolni
– szögezte le a párt szóvivője. A visszatért nő most a „terrorszervezetben való részvétel” vádjával néz szembe és akár 6 év börtönbüntetésre számíthat.
Az elmúlt órákban a kiugrott FrP párt már három olyan területet is megnevezett, amelyeken támadni fogja kívülről a megrendült kisebbségi kormányt. Az egyik ilyen a szélerőművek kérdése (amelyet a párt természetet károsítónak tart), a másik a Hardanger kisvárosát az Egyesült Királysággal összekötő elektromos vezeték (North Connect), amelyet szintén elleneznek, a harmadik ilyen téma pedig a Barents-tenger jegének kiterjedése, amelynek meghatározása körüli vita befolyásolja a fúrótornyok behatolását a térségbe.
Válságterület a muszlimok integrációja
A kormányválság kapcsán érdemes egy pillantást vetnünk a muszlim közösségre, amelynek létszáma robbanásszerűen nőtt Norvégiában. Míg a muszlimok száma 1980-ban 1006 főt tett ki, addig napjainkra az 5,2 milliós ország lakosságának 5,7 százalékát teszik ki.
|
| Káncz Csaba |
A szélsőjobboldali terror itt is megjelent, múlt nyáron egy 21 éves norvég rohant le egy mecsetet és nyitott tüzet, inspirálva a 2011-es Breivik tömeggyilkosság által. Az FrP megkérdőjelezi az integráció sikerességét és véres kardként mutatja föl azokat a statisztikákat, amelyek szerint a második generációs muszlimok az országban több bűntettet követnek el, mint szüleik generációja.
Ezt bizony megerősítette egy tavalyi, átfogó kormányjelentés. A muszlim hátterű menekültek és bevándorlók – különös tekintettel a palesztinokra, irakiakra és afgánokra – többször annyi bűntettet követnek el, mint más norvégok, beleértve egyéb bevándorló csoportokat. A családon belüli erőszak esetében a nem európai bevándorlók nyolcszor annyi esetben szembesültek az igazságszolgáltatással, más más csoportok.
Ráadásul, ahogyan azt a vezető napilap, az Aftenposten a múlt év végén jelentette, a norvég állam 2005 és 2016 között 7,3 milliárd dollárt költött 37 ezer menekült és migráns munkaerőpiaci integrációjára. A több, mint 2 ezermilliárd forintnak megfelelő összeg elköltése után 2017-ben csupán 55 százalékuk állt alkalmazásban.
Ukrajna átszervezi a kulcsfontosságú állami energetikai vállalatok vezetőségeit. 
