Macron egy éve kijelentette a berlini Humboldt Egyetemen, hogy az euró-projekt befejezetlen és nem fog túlélni alapvető reformok nélkül. Szerinte az euró nem biztosította a konvergenciákat a tagállamai között és szerinte a jelenlegi rendszer Németországot részesíti előnyben a többi tagállam kárára. Valóban, az euróövezetben a fejlett északi centrum és a fejletlenebb déli periféria között az utóbbi időben felhalmozódott nagyarányú kereskedelmi és pénzügyi aránytalanságok, valamint az elhúzódó görög és olasz válság kapcsán ma közel akkora figyelem összpontosul az Unió közös valutájára, mint 1999-es bevezetésekor.

Itt most megállunk!

A francia elnök közös költségvetést és pénzügyminisztert képzel el az eurózónának, ami leginkább a német szociáldemokraták elképzeléseihez áll közel. A német konzervatívok egy része viszont visszafogottabb a nagyobb gazdasági integrációt eredményező európai reformtervekkel szemben. Macron és Merkel két hónapja jelezte, hogy márciusig kétoldalú konszenzust alakítanak ki az eurózóna reformjáról, s júniusig véglegesítik az európai útitervet.

Káncz Csaba

Ez mind szép és jó, de a héten nyolc észak európai állam (Dánia, Észtország, Finnország, Íroroszág, Lettország, Litvánia, Hollandia és Svédország) pénzügyminisztere egy közös levélben betámadta Párizs és Berlin terveit. A prudens északiak szerint az eurózóna reform ügyében el kell kerülni „messzeható kompetencia-átruházásokat az európai szintre”. Hozzáteszik, hogy „a döntéshozásnak szigorúan a tagállamok kezében kell maradnia” olyan ügyekben, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) használata vagy az Európai Monetáris Alap (EMF) létrehozása.

A nyolc északi kormányzat ezzel világos figyelmeztetés intéztek Macron és Merkel címére és óvják őket attól, hogy széleskörű koordináció nélkül további lépéseket tegyenek az európai egységesülés irányába. A levélben nem hozzák szóba sem az európai pénzügyminisztert, sem a Brüsszelnek adandó több pénzt, ami világosan jelzi, hogy az északiak ezekről hallani sem akarnak. A jövőbeni baloldali német pénzügyminiszternek tehát még időben üzentek a nyolcak, hogy a terveihez Északról nem fog támogatást kapni.

A német konzervatívok nem akarnak transzer-uniót

Ügyes diplomáciával viszont Berlin adott esetben jól ki tudja használni az északiak lázadását. A német konzervatív CDU-nak már így is túl messze ment Macron terve a mélyítésről. Mostantól pedig az északiak tiltakozását ki tudják játszani Macron ellen.

A német nagykoalíciós kormányzatnak már csak azért is vigyáznia kell a lépéseivel, mert az eurószkeptikus AfD nagy botrányt csaphat, ha túlságos engedékenységet érez Párizs felé. Egy éve a párt vezetője, Jörg Meuthen jelentette ki, hogy az euróövezetet két részre kell hasítani. Az AfD szerint a dél-európai országok számára az euró túl erős, Németország és több északi ország számára pedig túl gyenge. Az AfD szerint ezért Görögországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Portugáliának és Franciaországnak (!) is el kellene hagynia a valuta-övezetet. Az euró-magországokként pedig megmaradna Németország, Ausztria, Hollandia és Finnország.

Káncz Csaba jegyzete