Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes - mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszék szerdai sajtótájékoztatóján, amikor az ÁSZ a jegybank 2011-es működését vizsgáló számvevőszéki jelentést mutatta be.
Elmondta: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az MNB a jelentés nyilvánosságra hozatala után közleményben reagált: szerintük az említett hibák egy részét már kivizsgálták, de a legtöbb megállapítás nem megalapozott.
Ezt nem árulhatták volna el az IMF-nek
Egyúttal rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek), 2010. augusztus 23-ig.
Makkai Mária felügyeleti vezető közölte: az MNB a 7 legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról az IMF felé naponta adott adatokat egészen 2010. augusztus 23-ig, míg az Európai Unió felé hetente közölt ilyen adatokat, míg ugyanezen bankok swap ügyleteiről az IMF-nek hetente jelentett adatokat az MNB.
Ismertette: a költségvetési kapcsolatot érintő kiegyenlítési tartalékok elszámolásai az MNB-ben a belső szabályzatoknak megfelelően történtek. Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mint az államháztartásért felelős minisztérium a kiegyenlítési tartalékok elszámolásával és térítésével kapcsolatban azonban számszaki, vagy egyéb ellenőrzést nem végzett - olvasható a számvevőszék jelentésében.
A büdzsé irányában nincs gond
Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetésnek 2007-ben és 2010-ben az akkor hatályos jogszabályi előírások szerint összesen 31,9 milliárd forint térítési kötelezettsége volt a jegybank felé. A kiegyenlítési tartalékok összevonását előíró, 2011-től hatályos jogszabályi változás célszerű volt, mert a módosítás mérsékelte annak kockázatát, hogy a központi költségvetésnek fizetési kötelezettsége keletkezzen az MNB-vel szemben - mondta az ÁSZ elnöke.
Zavaros a szabályozás
Makkai Mária felügyeleti vezető szólt arról is, hogy a jegybank kizárólagos tulajdonában lévő társaságok működését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, hiányos, ugyanis a stratégiai jelentőségű, állami monopol tevékenységet ellátó két társaság nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. Az ÁSZ felügyeleti vezetője kifejtette:nem tisztázottak az MNB-nek a társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelői feladatai, többek között az, hogy a társaságok végezhetnek-e a jegybanki tevékenységgel összefüggő feladataikon túl úgynevezett piaci feladatokat.
Elmondta: az MNB a tulajdonosi pozícióját és a leányvállalatok fejlesztését az euró magyarországi bevezetéséhez igazodva határozta meg, az euró-céldátum eltörlésével azonban nem vizsgálta felül a Pénzjegynyomda Zrt.-re vonatkozó stratégiáját. Makkai Mária felhívta a figyelmet, hogy a jegybank a társaság eredményét minden évben osztalékként elvonta, ami veszélyeztetheti a Pénzjegynyomda hosszú távú működését és a bankjegy-kibocsátás biztonságos ellátását.
Makkai Mária kitért arra: a 2011-es banküzemi költség csaknem 12 milliárd forint volt, amely mind az előző év, mind a tervezett költségekhez képest is csökkent. Az alacsonyabb költségszinthez hozzájárult a tervezettnél alacsonyabb létszám, költségcsökkentő intézkedések, a tervezett beruházások elmaradása - olvasható a számvevőszéki jelentésben.
ÁSZ: nem költséghatékony a működés
A költséghatékony gazdálkodást a létszámarányos hatékonysági mutatók nem támasztják alá - szögezte le az ÁSZ jelentése. Ezen túl a javadalmazás (az alapbér, a bónusz és a más típusú juttatások) szintje meghaladja a kereskedelmi banki átlagot. A 2011-es 4,3 százalékos bérfejlesztés mellett az alapbéren felül fizetett bónuszok mértéke nem változott, miközben a hazai kereskedelmi banki ágazatban már 2010-ben is átlagosan 18 százalékkal csökkent. Az MNB cafeteria kerete kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak - mondta az ÁSZ elnöke.
Nem ma kezdték
A két költségvetési szerv között tegnap már lezajlott egy csörte, Simor András ugyanis nehezményezte, hogy az ÁSZ javaslattal felérő tanulmányt készített a monetáris politikáról (az ÁSZ szerint nem akartak üzenni ezzel a következő jegybanki vezetésnek), akkor a jegybank vádolta azzal a Számvevőszéket, hogy túllépte a hatáskörét. A vádakat az ÁSZ visszautasította.
Az amerikai elnök hivatalának szóvivője beszélt erről. 
