|
| Migránsokat hoz a “Fecske” Magyarkanizsára. (Fotó: Varga Szilveszter) |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
A vasárnap délután negyed ötkor érkező Lasta (Fecske) busszal 15 újabb migráns jött Magyarkanizsára. A Lasta egy belgrádi buszvállalat, amelynek a tevékenysége gyakran közbeszéd tárgya a Tisza-menti városban.
Fecskék Magyarkanizsán
A buszállomásra gyalog is érkeztek migránsok, kérdés azonban, hogy ők miként jutottak el Magyarkanizsára, amely kétségkívül az elosztóközpontjuk.
Esetleg egy másik busszal, amely nem jött be a központba? Erre is volt már példa.
A Lastával utazók azt hallották, hogy a sofőrök nem tagadhatják meg a migránsok szállítását, “muszáj felvenniük őket”.
Szemtanúk szerint az ellenőrök nem kérik a jegyeket tőlük, úgy csinálnak, mintha a Magyarkanizsán gyakran csak “turistának” nevezett személyek ott sem lennének.
A Tisza-parti városban olyan történeteket is hallani, hogy a migránsok elállták egy másik busztársaság járművének az útját, mert a sofőr nem akarta felvenni őket.
Nova Viktorija
Vasárnap délután már várták az újonnan érkezőket a “kontakt személyek”, akik az ötven méterre lévő Nova (Új) Viktorija elnevezésű szállodában laknak. Onnan sétáltak át a buszhoz.
A szálloda korábban állítólag egy rendőrtiszté volt, akkor a Viktorija nevet viselte. A rendőrtiszt később eladta, és ezért kapta a szálloda a Nova Viktorija nevet. Egyes források szerint a szálló mostani tulajdonosa egy szlovák, mások szerint viszont ruszin nemzetiségű építési vállalkozó.
Megint mások nagy biztonsággal állítják, hogy a Nova Viktorija szállót Verbászon élő montenegróiak tartják. Az épületet az előző tulajdonostól állítólag adósság fejében szerezték meg, vagyis gyakorlatilag elvették tőle. Ennek alapján rendőrtiszt soha nem volt tulajdonosa a szállónak, csak a szomszéd üzletnek.
A negyed ötös belgrádi busz érkezése előtt, vagy közvetlenül utána három “kontaktszemély” is feltűnt a téren, hogy fogadja a migránsokat.
A kontaktszemélyek nemcsak hárman vannak, és nem is maradnak tartósan a városban. A BALK értesülései szerint az utóbbi időben gyakrabban váltják egymást, illetve visszahívják őket, és a helyükre másokat küldenek.
Kivételes bánásmód
A kontaktszemélyek osztják szét a migránsokat különböző csoportokra. A legfőbb szempont természetesen a pénz.
Aki tud fizetni, az különleges bánásmódban részesül.
A vasárnap délután Magyarkanizsára érkezett csoportból két migráns átmehetett a diadalív alatt, vagyis beléphetett a Nova Viktorija szállodába, oda irányították őket a térről a kontaktszemélyek.
Nem sokáig voltak azonban a tanyájuknak számító szállodában, rövid idő múlva ugyanis elindultak a magyarkanizsai fürdő irányába.
De fél órával később ismét megjelentek a téren egy harmadik személy társaságában, aki állítólag a “migránsbuli” magyarkanizsai szervezője.
Egy ötven-hatvan éves arab férfiról van szó: aki vele egyeztet, az aligha fog a tíz körmével alagutat vájni a magyar kerítés alatt.
A két legfontosabb szó
A magyarkanizsai buszállomás tehát az érkezők elosztóközpontja. Itt találkoznak az érdekek ebben a sokszereplős játszmában.
Megjelennek a színen az embercsempészek helyi megbízottjai, a haszonleső belgrádi buszvállalat alkalmazottai, a migránsválságból hasznot húzó helyi és nem helyi taxisok, a migrációs hivatal megbízottjai, a kérdéssel foglalkozó helyi megbízott emberei, és végül, de nem utolsósorban a háború, a nyomor és az akármi elől menekülő migránsok.
Egy részük két, csak két szót ismételget, bármit is kérdezzenek tőlük: Syria és Germany.
Az első nyilván a származási, a másik pedig az érkezési országot jelenti, és nem fordítva, elvégre nem német nyugdíjasokról van szó, akik úgy döntöttek, hogy életük utolsó napjait Szíriában szeretnék tölteni, és ezért minden megpróbáltatást készek vállalni.
A Magyarkanizsán átutazó migránsok 90 százaléka Szíriából származik, és 90 százalékuk Németországba igyekszik. Legalábbis ezt mondják.
Természetesen a marokkói migráns is Szíriából származik, ebben nincs semmi meglepő, hiszen messziről jött migráns azt mond, amit akar.
Csoportos városnézés
A magyarkanizsai elosztóközpontban arra várnak, hogy érdemeik szerint, illetve pénztárcájuk vastagsága alapján “útba igazítsák” őket.
Amíg ez nem történik meg, addig egy részük “idegenvezetőt” kap, aki mutatja a “helyes utat”. Vagy összehozza őket azokkal, akik tovább viszik őket, esetleg “ideiglenes szállást” biztosítanak számukra az elhagyatott házakban.
Vasárnap ez az idegenvezető az egyik kontaktszemély volt.
Nem messze vihette a csoportot, mert a migránsok egy része nem sokkal később az Idea kereskedelmi lánc helyi szupermarketjében “vált ismét láthatóvá”.
Ráadásul a szupermarket előtti forgalmas parkolóban a migránsok bárkivel találkozhatnak, aki segít nekik, de ez már csak feltételezés.
A sokadik fecske
Amint az már kiderült, az érkezőket a Lasta elnevezésű belgrádi utasszállító vállalat “transzportálja” Magyarkanizsára.
A cég már kirendeltséget is nyitott a magyarkanizsai buszállomáson, nyilván jól megy az üzlet!
Az utolsó napi "szállítmány" általában este nyolc után érkezik, ilyenkor ismét benépesül a tér, és megkezdődik a leosztás.
Ez a napvégi “grand finale”, amikor a színen ismét feltűnik az összes szereplő, természetesen gyakran változó szereposztásban.
A migránsok szerepét estéről-estére mások alakítják.
Ilyenkor megkezdődik a terítés, a taxisok terítik a migránsokat a környező településeken, illetve olyan helyeken, amelyeket csak ők ismernek. És amelyekről nem beszélnek.
A taxisok jó része a közeli Csókáról származik, és úgy tudjuk, hogy a Lasta magyarkanizsai képviseletét ellátó férfi is egy csókai vállalkozó, ezáltal a migránsok utaztatása “csókai kézben” van.
Ezért jelennek meg az esti órákban a nagykikindai rendszámú taxik Magyarkanizsán, hiszen Csóka a nagykikindai járáshoz tartozik.
A BALK értesülései szerint egy “reményteli út” 10 ezer dinár, vagyis 30 ezer forint fordulónként, és nem fejenként.
Aztán másnap kezdődik minden elölről, mert Magyarkanizsán „a fecskék” télen is gyakran megjelennek.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének cikke. Az eredeti írás itt érhető el.
Bóka János számolt be róla. 
