|
| Narendra Modi indiai miniszterelnökről mintázott bábut égetnek tüntetők Peshawarban, Pakisztánban február 28-án. EPA/BILAWAL ARBAB |
Ázsiában nincsen a NATO-hoz hasonló, országokon átívelő biztonságpolitikai szervezet. Így amikor Kasmír ügyében India és Pakisztán az elmúlt órákban a háború határára sodródott, mindenki befolyásos közvetítőkért kiáltott. Korábban ez elsősorban az amerikai külügyminisztériumot jelentette, de ott most akkora a káosz, hogy a mai napig nincsen kinevezve Dél- és Közép-Ázsiáért Felelős Államtitkár. Pedig hát a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint Pakisztánnak 140-150, míg Indiának 130-140 nukleáris töltete van, így az emberiség számára sem lényegtelen szempont a konfliktus békés rendezése.
Belpolitikai mozgatórugók
Megnyugtató, hogy a pakisztáni miniszterelnök ma szabadon bocsátja az elfogott indiai pilótát, ez azonban Újdelhit nem elégíti ki. Egyrészt választási kampányidőszak van (áprilisban és májusban lesznek több lépcsőben az általános választások), és a hindu nacionalista kormány el akarja terelni saját gyenge gazdasági teljesítményéről a figyelmet. Másrészt Indiának ebben a friss vitában bizony igaza van.
|
| Káncz Csaba |
Újdelhi ugyanis a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege, JEM) pakisztáni terrorcsoport február 14-én végrehajtott öngyilkos merényletére válaszolt, melynek során negyven indiai vesztette életét. A JEM terrocsoport szakértők véleménye szerint össze van nőve a pakisztáni hadsereg egyes köreivel, nemzetközi jogilag tehát a merényletért Pakisztánnak kell viselnie a felelősséget.
Az elmúlt évtizedekben pakisztáni specialitás lett, hogy Iszlámábad terrorcsoportokkal terjeszti ki befolyását szomszédos országokban, legyen az Afganisztán avagy India. Véres merényleteknél pedig mossa a kezeit a kormányzat, hogy ők sajnos nem tudják féken tartani ezeket a csoportokat.
De ezt a dajkamesét egyre kevésbé tudja beadni a nemzetközi közösségnek. Nem véletlen, hogy amikor szerdán az indiai külügyminisztérium berendelte a pakisztáni diplomáciai képviselet vezetőjét, akkor egyben átnyújtottak egy hírszerzési dossziét is, amely igazolja a JEM kezét a merényletben és logisztikai információkat tartalmaz a pakisztáni szervezetükről.
Ugyanazon a napon az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország közös határozati javaslatot nyújtottak be az ENSz Biztonsági Tanácsában, amely a JEM vezetőjét nemzetközi terroristának bélyegzi.
Regionális geopolitikai játszma
Pakisztán szövetségese, Kína, korábban már háromszor gátolta meg hasonló javaslatok elfogadását – de azért figyelemre méltó, hogy a negyven áldozattal járó merénylet utáni indiai válaszcsapást Peking nem ítélte el. Washingtonban pedig kimondottan elfogyott a türelem Pakisztánnal szemben. A kasmíri merénylet után John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó kihangsúlyozta India jogát az önvédelemre.
Washington természetesen mindent elkövet, hogy a mostani konfliktus idején geopolitikai szövetségese kedvébe járjon, amellyel nemcsak Pakisztánt, hanem Kínát is üti. Újdelhi mára Izrael után a második legnagyobb kedvezményezettje lett az amerikai segélypolitikának. Tavaly tavasszal pedig Indiának szánt gesztusként az amerikai haditengerészet csendes-óceáni parancsnokságát átnevezték Indo-Csendes-óceáni Parancsnoksággá.
Fontos kiemelni, hogy Narendra Modi öt éve tartó miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai szövetség erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
