Egymásnak ugrott a két atomhatalom: megbékél-e India?

Narendra Modi indiai miniszterelnökről mintázott bábut égetnek tüntetők Peshawarban, Pakisztánban február 28-án. EPA/BILAWAL ARBAB

Ázsiában nincsen a NATO-hoz hasonló, országokon átívelő biztonságpolitikai szervezet. Így amikor Kasmír ügyében India és Pakisztán az elmúlt órákban a háború határára sodródott, mindenki befolyásos közvetítőkért kiáltott.  Korábban ez elsősorban az amerikai külügyminisztériumot jelentette, de ott most akkora a káosz, hogy a mai napig nincsen kinevezve Dél- és Közép-Ázsiáért Felelős Államtitkár. Pedig hát a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint Pakisztánnak 140-150, míg Indiának 130-140 nukleáris töltete van, így az emberiség számára sem lényegtelen szempont a konfliktus békés rendezése.

Belpolitikai mozgatórugók

Megnyugtató, hogy a pakisztáni miniszterelnök ma szabadon bocsátja az elfogott indiai pilótát, ez azonban Újdelhit nem elégíti ki. Egyrészt választási kampányidőszak van (áprilisban és májusban lesznek több lépcsőben az általános választások), és a hindu nacionalista kormány el akarja terelni saját gyenge gazdasági teljesítményéről a figyelmet. Másrészt Indiának ebben a friss vitában bizony igaza van.

Káncz Csaba

Újdelhi ugyanis a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege, JEM) pakisztáni terrorcsoport február 14-én végrehajtott öngyilkos merényletére válaszolt, melynek során negyven indiai vesztette életét.  A JEM terrocsoport szakértők véleménye szerint össze van nőve a pakisztáni hadsereg egyes köreivel, nemzetközi jogilag tehát a merényletért Pakisztánnak kell viselnie a felelősséget.

Az elmúlt évtizedekben pakisztáni specialitás lett, hogy Iszlámábad terrorcsoportokkal terjeszti ki befolyását szomszédos országokban, legyen az Afganisztán avagy India.  Véres merényleteknél pedig mossa a kezeit a kormányzat, hogy ők sajnos nem tudják féken tartani ezeket a csoportokat.

De ezt a dajkamesét egyre kevésbé tudja beadni a nemzetközi közösségnek.  Nem véletlen, hogy amikor szerdán az indiai külügyminisztérium berendelte a pakisztáni diplomáciai képviselet vezetőjét, akkor egyben átnyújtottak egy hírszerzési dossziét is, amely igazolja a JEM kezét a merényletben és logisztikai információkat tartalmaz a pakisztáni szervezetükről.

Ugyanazon a napon az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország közös határozati javaslatot nyújtottak be az ENSz Biztonsági Tanácsában, amely a JEM vezetőjét nemzetközi terroristának bélyegzi.

Regionális geopolitikai játszma

Pakisztán szövetségese, Kína, korábban már háromszor gátolta meg hasonló javaslatok elfogadását – de azért figyelemre méltó, hogy a negyven áldozattal járó merénylet utáni indiai válaszcsapást Peking nem ítélte el. Washingtonban pedig kimondottan elfogyott a türelem Pakisztánnal szemben. A kasmíri merénylet után John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó kihangsúlyozta India jogát az önvédelemre.

Washington természetesen mindent elkövet, hogy a mostani konfliktus idején geopolitikai szövetségese kedvébe járjon, amellyel nemcsak Pakisztánt, hanem Kínát is üti. Újdelhi mára Izrael után a második legnagyobb kedvezményezettje lett az amerikai segélypolitikának. Tavaly tavasszal pedig Indiának szánt gesztusként az amerikai haditengerészet csendes-óceáni parancsnokságát átnevezték Indo-Csendes-óceáni Parancsnoksággá.

Fontos kiemelni, hogy Narendra Modi öt éve tartó miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai szövetség erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.