Az Európai Központi Bank (EKB) javította az euróövezetre vonatkozó inflációs és gazdasági növekedési előrejelzését az idei és a következő évre is. Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke elmondta, hogy várakozásaik szerint idén 1,7 százalékot ér el a pénzromlás éves üteme, jövőre 1,6 százalékos, 2019-ben pedig 1,9 százalékos lehet az éves infláció. A decemberi előrejelzéshez képest az idei évre 0,4 százalékponttal, a jövő évre pedig 0,1 százalékponttal emelték meg a várható infláció mértékét, míg a 2019-es prognózis nem változott.
Nem nyúltak semmihez
A kormányzótanács az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét. A kamatdöntő ülés után kiadott közleményben a kormányzótanács jelezte, továbbra is arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai tartósan és a nettó eszközvásárlások horizontjánál jóval tovább a mostani vagy ennél alacsonyabb szinteken tartózkodnak.
A kormányzótanács megerősítette azon szándékát, hogy az eszközvásárlási programot március végéig a jelenlegi havi 80 milliárd eurós ütemben folytatja. Áprilistól a nettó eszközvásárlás havai kerete 60 milliárd euróra csökken, és a programot 2017. december végéig folytatja, illetve szükség esetén tovább, egészen addig, amíg az inflációs pályának az EKB inflációs céljával összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja.
A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül. Ha a kilátások kedvezőtlenebbé válnak, vagy a pénzügyi helyzet úgy változik, hogy nem lesz összeegyeztethető az inflációs pálya tartós kiigazításában elért eredménnyel, a kormányzótanács kész kibővíteni a programot keretösszeg és/vagy időtartam tekintetében.
Ez az infláció nem az az infláció
A döntéseket indokolva Mario Draghi rámutatott, hogy az infláció közelmúltbeli felerősödése az olajárak emelkedéséből fakad és nem a gazdaság alapjainak javulásából, mint például a bérek emelkedéséből. Hangsúlyozva, hogy a maginfláció továbbra is alacsony, kijelentette, hogy az inflációs nyomások túl gyengék a gazdaságösztönző monetáris intézkedések kivezetésének megkezdéséhez.
| Majdnem megvan Matolcsyék vágya Közel 3 százalékos volt az infláció Magyarországon februárban, ráadásul ami fontosabb, a maginfláció is elmozdult az eddigi sávból. Átmeneti a drágulás vagy sokáig velünk marad? Részletek >>> |
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
