Kétharmados többséget szerzett a japán kormánykoalíció vasárnap a felsőházi választásokon. Abe Shinzo miniszterelnöknek nem akadt legyőzője, a Liberális Demokrata Párt biztos győzelme pedig lehetőséget teremt arra, hogy hozzányúljanak az alkotmányhoz, amire a II. világháború óta nem volt példa.
Ebből lesz igazán nagy konfliktus?
A világégés után elfogadott alapokmány szerint Japán nem indíthat hadműveletet határain kívül, mindössze defenzív feladatokat láthat el a hadsereg.
Azonban az országot folyamatosan provokálja például Észak-Korea a sorozatos rakétatesztekkel, amelyek a szigetország felé irányulnak, de ott van még a Dél-kínai-tenger felügyeletéért folytatott állandó csatározás is, amely egy esetleges japán fellépéssel még instabilabbá tenné a helyzetet. A Financial Times ugyanakkor úgy véli, hogy Abe Shinzo nem fogja elhamarkodni a váltást, csak azért, hogy eltörölje a háborús passzust az alkotmányból. Szélesebb körre kiterjedő alkotmányreformot akar, de csak úgy, ha a japán népet is be tudja vonni a vitába.
Az időseknek nem kell?
A megkérdezett lakosok közül az idősebbek nem hajlanak a változásra. Mint mondják, inkább a békét preferálják. Mások viszont úgy vélik, a régi alkotmány már nem állja ki az idő próbáját és mostanra inkább akadályoz bizonyos lépésekben.
A kormányzó pártnak nem csak a lakossággal, de a koalíciós partnerével, a Komeitoval is lesz összetűzése, ők ugyanis buddhista, békeszerető politikát folytatnak. Számukra inkább a magánszféra és a környezet védelme a fontos kérdés.
Tavaly 793,4 milliárd dollár értékben adtak el félvezetőket világszerte, ami 21 százalékos növekedés 2024-hez képest. 
