Októberben a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - jelentette reggel a Központi Statisztikai Hivatal. A szakértők kisebb árcsökkenést vártak - részletek >>

Gabler Gergely

Karácsonyra már lehet inflációnk

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta, hogy egyszeri tételek (rezsicsökkentés) húzzák le az inflációt, nem fundamentális okok miatt csökkennek az árak. Hozzátette, hogy a maginfláció éves összevetésben 1,5 százalék volt, ami szintén azt mutatja, hogy nincs deflációs veszély.

Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank céljáig is nőhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenőrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerár-bázis, a kikerülő rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt.

Mi van még a rezsicsökkentésen kívül?

Török Bálint

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: az inflációs helyzetben és a kilátásokban sem látszik nagyobb változás, még jó ideig alacsonyan maradhatnak a lényegi folyamatokat tükröző korrigált mutatók, hiszen infláció globálisan is alig mutatkozik. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta. Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínű, viszont a nagyon alacsony szint sokáig fennmaradhat - jegyezte meg.

A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció - vélekedett a szakértő. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek az árak, többek között az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek és jelentős az alacsony globális infláció hatása is - tette hozzá.

Jöhet a kamatcsökkentés, feltéve..

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a maginfláció 1,5 százalékos volt októberben, vagyis lényegében stagnált. Ez azt jelzi, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban, amely megnöveli az esélyét, hogy az MNB hosszú távon alacsonyan tartsa az alapkamat mértékét. Korábban a kamat tartására, esetleges jövő év végi emelésére lehetett számítani, ha azonban a jelenlegi folyamatok tartósak maradnak, akkor a monetáris tanács egy újabb kamatcsökkentés mellett is dönthet, ám ennek időpontját korai lenne megjósolni, ez a lépés nagyban függ a nemzetközi környezettől - vélekedett.

A K&H a fogyasztói árindex folyamatos gyorsulására számít, így nem tartja indokoltnak, hogy további lazításra kerüljön sor. Véleményük szerint egy konzervatív, óvatos monetáris politika folytatása kifizetődőbb lehet a jelenlegi, bizonytalan nemzetközi környezetben. Az októberi inflációs adat alapján az idén éves átlagban negatív lehet a magyarországi infláció, jövőre éves átlagban 1,6 százalékos ütem várható, jövő év decemberében pedig 2,5 százalékos lehet a pénzromlás mértéke - közölte Németh Dávid.