Az amerikai jegybankrendszer szerepét betöltő Fed csak akkor kezdi el a kamatemeléseket, ha a gazdaság állapota és az infláció mértéke alapján elérkezettnek látja erre az időt - derült ki a Fed szeptemberi kamatdöntő ülésének szerdán nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből.

Az amerikai jegybankrendszer szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Federal Reserve/Fed) kamatalakító testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) szeptember 16-17-én tartott ülésén többen meg akarták változtatni a monetáris szándéknyilatkozatnak a kamatok "huzamos ideig" történő alacsonyan tartásáról szóló, már hosszú ideje alkalmazott fordulatát, de végül erre nem került sor, részben azon aggodalmak miatt, hogy a piac esetleg ezt úgy értelmezné, mint alapvető politikai váltást.

Kilőttek a tőzsdék, meglódult az euró

A jegyzőkönyvben foglaltakból is kitűnik, hogy nem kell a piacok által a jövő év közepére várt kamatemelés előbbre hozásától tartani. Ez pedig megnyugtatta a befektetőket: a New York-i tőzsde addig kis pluszban, időkénként mínuszban is várakozó indexei meredeken emelkedni kezdtek, a zárásra a Dow Jones 1,6, a Nasdaq 1,9, az S&P pedig 1,7 százalékos emelkedést mutatott. Kilőtt az euró is: a bankközi devizapiacon este 9 óra után 0,41 százalékos erősödéssel 1,2718 dolláron állt az árfolyama.

EUR/USD Friss árfolyamok >>

Erősödött a forint is: az euró jegyzése 307 alá került, és az éjszakát itt is töltötte az árfolyam.

EUR/HUF Friss árfolyamok >>

Erős a dollár, gyenge az euró: nem jó ez így

A MarketWatch amerikai gazdasági hírportál beszámolója szerint a bizottság ülésén többen aggodalmukat fejezték ki az erősebb dollárnak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása miatt. A nemzeti fizetőeszköz árfolyamának erősödése miatt lefelé módosították középtávra az amerikai gazdasági növekedésre tett korábbi előrejelzésüket.

Többen arról beszéltek, hogy Európa tartós gazdasági gyengesége a dollár túlzott megerősödéséhez vezet, ami árt az exportnak. Az erősebb dollár képes lassítani az infláció várható fokozatos erősödését is. Nyugtalanítónak ítélték Kína és Japán lassabb gazdasági növekedését, csakúgy mint az ukrajnai és a közel-keleti válság fokozódását.