Egy évvel meghosszabbította az Oroszország ellen a Krím félsziget elcsatolása miatt hozott szankcióit az Európai Unió - jelentette be közleményben az uniós tanács pénteken. A kereskedelmi és befektetési tevékenységeket korlátozó intézkedések a most hozott döntés értelmében 2017. június 23-ig maradnak érvényben - derül ki a közleményből, amit az MTI szemléz.
Szakértők arra számítottak: csak fél évvel hosszabbítják meg a szankciókat.
Ennek sokan nem fognak örülni - köztük mi sem
Washington és Brüsszel támogatja a július végén megújítandó orosz szankciós rezsim meghosszabbítását. Valóban, az ukrán válság rendezését célzó tavalyi Minszk-2 megállapodás ellenére rendszeresen kiújulnak a harcok Kelet-Ukrajnában, a politikai rendezés pedig még csak el sem kezdődött. Viszont a szankciók olyan komoly veszteségeket okoznak vállalati és mezőgazdasági termelői szinten, hogy Budapest, Róma, Párizs, Madrid, Lisszabon és Athén egyre hangosabban követeli a rendszer megszüntetését. Korábbi háttérelemzésünk >>
Az orosz elnök egyébként épp jelezte az Európai Uniónak: ideje lenne visszaállítani a kereskedelmet, az ukrán kérdést pedig szépen félretenni. Putyin a Szentpéterváron megrendezett Világgazdasági Fórumon tervezi előmozdítani az ügyet, miután ott megjelenik Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint az olasz miniszterelnök is. Részletek >>
|
Ha nekünk is ennyire fájnak, minek kellenek a szankciók? A második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni - mondta korábban a Privátbankárnak Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait. |
A miniszterelnököt és a pártját is ki akarták dobni a koalícióból.
