A görög pénzügyminiszter és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója nem hivatalos találkozót tartott a görög reformprogramról az IMF közleménye szerint. Lagarde közölte, hogy hétfőn folytatódnak a részletekbe menő tárgyalások Athén és Brüsszel között.
A görög kormány már korábban közölte, hogy a pénzügyminiszter hétfőn találkozik az amerikai pénzügyminisztérium tisztségviselőivel.
Dmitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes pénteken elutasította azokat a híreszteléseket, miszerint az ország fizetésképtelen volna, bár a kormány korábban még azzal fenyegetőzött, hogy választania kell a törlesztő és a bérek kifizetése között.
Görögországnak 650 millió eurót kell átutalnia külföldi hitelezőinek áprilisban, ebből 450 millió eurót április 9-én az IMF-nek. Emellett 2,4 milliárd euró értékű görög kincstárjegy jár le a hónapban, valamint további 1,7 milliárd eurót kell előteremteni a bérek és nyugdíjak kifizetésére.
A görög államkincstár azonban üres, a nemzetközi hitelezők - az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - nem segítenek addig, amíg megállapodásra nem jutnak az Alekszisz Ciprasz vezette új baloldali kormánnyal a reformokról. Athén azt reméli, hogy a hitelezők jóváhagyják az általa előterjesztett reformcsomagot és így megkapja az EU/IMF-mentőprogramból megmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az Európai Központi Banknak a görög államkötvényekből származó 1,9 milliárd eurós hasznát is.
Nem csak a trojkával, hazai pályán is komolyan meg kell küzdenie az Alexisz Ciprasz vezette Szirizának a gazdasági nyugalomért: a korábban megszorítás-ellenes párt egyik napról a másikra csavarja Athénban az ígéreteit addig, hogy elégedettek legyenek uniós biztosok. A kérdés az, hogyan reagálnak majd a görög választópolgárok, akik valószínűleg nem ezért adták a voksukat.
Három kelet-afrikai ország vezetőivel egyeztettek a gázai palesztinok letelepítéséről Trump tervének keretében. 
