A görög kormány helyzete szorongatott, mert a hónap végén biztosan kifogy a pénzből, ha addig nem sikerül megegyeznie az eurózónás pénzügyminiszterekkel, és nem utalnak neki. Ilyen közel a végső dátumhoz viszont már egy többnapos ünnep is komoly kockázat. Ha a lakosság ismét pénzmenekítésbe kezd, már előbb összeomolhat a rendszer. Cipruson is egy ünnepi hétvége után jöttek a tőkekorlátozások, végül ők olcsón megúszták: maradt az euró, és csak a 100 ezer euró fölötti betétek úsztak el.
Két tűz között
A görög miniszterelnök múlt héten adta át a pénzügyminisztereknek azt a reformcsomagot, amit már február 20-a óta ígért. Ennek egyes pontjai biztosan nem felelnek meg a korábbi megállapodásoknak, kérdés, hogy így is elfogadják-e, esetleg további tárgyalásokat folytatnak, és finomítanak rajta. Csakhogy közben jönnek az ünnepek, és ilyenkor csúsznak a dolgok, a hó végi időpont pedig óhatatlanul közeleg.
Ciprasz helyzete ráadásul otthon sem könnyű, két tűz közé keveredett. Saját pártjának radikálisabb része nem akarja, hogy a pártprogramot feladva engedjen Európának, ez viszont a biztos csődöt és az eurózóna elhagyását hozza. Gyakorlatilag meg kéne őket győznie, hogy végül engedni kell, különben vége mindennek. Ezt amúgy Európa is egyértelművé tette: a pénzek folyósításának feltétele, hogy a görög parlament ratifikálja a most elfogadandó reformintézkedéseket.
Márpedig a benyújtott javaslatokkal is gond van. A dokumentum 15 oldalas, vagyis a kívánthoz képest megnyúlt, csak nem a megfelelő irányba. Új pontokkal egészült ki, melyek nem elég konkrétak, nem látszik belőlük pontosan, hol folyik be a kívántnak megfelelő pénz a költségvetésbe, vagy hol csökkennek a kiadások.
Kemény menetrend
Ráadásul nem egyvalakinek kell rábólintani a programra. Először az ún. trojkának (IMF, Európai Bizottság, EKB) kell jóváhagynia, utána az eurózóna pénzügyminisztereinek is, és utána indulhat az utalás. Miután egyelőre elégedetlenek a listával, és kicsi az esélye, hogy a héten megegyezésre jutnak, az ünnepek miatt legkorábban jövő hét második felében tudnak döntést hozni.
Ugyanakkor súlyos fizetési dátumok közelednek. Április 9-én az IMF-nek kell 450 millió eurót kifizetni, de az IMF hajlandó kisebb csúszást elnézni, ha látja a fizetési hajlandóságot. Utána már komolyabb dolgok jönnek: kincstárjegyek járnak le április 14-én és 17-én, 1,4 ill. 1 milliárd eurós értékben. Ezek már kemény dolgok, ha addig nincs pénz, ott a fizetésképtelenség.
Végső küzdelem
Ciprasz most már küzd is a parlamentben, hogy engedjék őt kihátrálni a Szirizás ígéretek közül. 4 órán át vitatkozott, sikerült már elvetni a privatizáció felfüggesztését, az ingatlanadó elhagyását, és most már talán a tervezett minimálbér emelést is. Az utolsó, amiben még nem engedtek, az a munkaerőpiac liberalizációjának elindítása. Ez ugyanis csökkentené a munkaerő alkuképességét, mondhatni zsarolási potenciálját. Erre óhatatlanul szükség lenne, miután a görög bérek még mindig magasabbak, mint amit az ország teljesítménye lehetővé tesz.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
