Pár hónapja, az Iszlám Állam legyőzésekor úgy tűnt, hogy stabilizálódhat a helyzet Szíriában, mindenki marad azon a területen, amit elért, sőt, ebben nagyjából meg is egyeztek a felek. A térkép azonban elég cikkcakkosra sikeredett, és a különböző felek sem bírnak magukkal sokszor, megpróbálnák átrajzolni a demarkációs vonalakat.
Vérszemet kapott
Ráadásul külső erő is megjelent a színen: Törökország hadműveletet indított, melynek során megpróbálja elfoglalni az amerikai támogatású kurd-arab koalíció, az SDF által ellenőrzött területek egy részét az ország északnyugati sarkában, valamint egy sávban a teljes török-szír határ mentén. Elképzelhető, hogy az országát tokkal-vonóval visszaszerezni akaró Aszad elnök is felbátorodott, látván, hogy a törökök huzigálják az amerikai bajuszt, és gondolta, ő is megpróbálkozik ugyanezzel.
A csata
A szír kormányerők Deir ez-Zor városa közelében, az Eufrátesz folyóhoz közel támadtak rá az SDF erőire. A támadást egy 500 fős csapat hajtotta végre tankokkal és rakétaindítókkal felszerelkezve, tüzérségi támogatással. A Reuters szerint feltehetőleg egy olajmezőt szerettek volna elfoglalni, de a megtámadott SDF erők amerikai légi-, és tüzérségi támogatással visszaverték a támadást, melynek ereje valószínűleg Aszadot is meglepte, mindenesetre sajnálkozott, hogy milyen sok harcosát ölték vagy sebesítették meg.
Szóltak időben
A támadást megelőzően, már az erők gyülekezésekkor figyelmeztették a koalíciós erők az oroszokat, hogy szemből készülődik valami, ők harcolni fogják, ha megtámadják őket. Az orosz és az amerikai fél a harcok alatt végig kapcsolatban volt egymással, így sikerült elkerülni, végzetes félreértésből komolyabb konfliktus alakuljon ki. Ez egyébként szokványos gyakorlat: a konzultációk folyamatosak, hogy elkerüljék az összecsapásokat.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a szír kormánycsapatok nem egyeztettek előzőleg az oroszokkal, jóváhagyásuk nélkül indították a támadást, parancsnokaik viszont a harcok után rögtön tárgyalásokat kezdtek az amerikai erőkkel. A két fél között egy demarkációs vonal húzódik, melynek tiszteletben tartását a nagyhatalmak megpróbálják betartatni védenceikkel, ez az, ami most nem sikerült a szír kormányerők oldalán.
Hídfő és olaj
A gondot az okozza a területen, hogy míg majdnem végig az Eufrátesz folyó képezi a határt a két erő között, Deir ez-Zor városával szemben a folyó keleti oldalán van egy kb. 8 km széles és 40 km hosszú szakasz, mondhatni hídfő, melyet Aszad erői birtokolnak. Ennek közelében, de az SDF ellenőrzése alatt állnak a legfőbb szíriai olaj-, és gázlelő helyek és létesítmények, melyekért versenyfutás zajlott tavaly ősszel az Iszlám Állam kiűzésekor, de a terület nagy része végül az SDF-nek jutott egy korábbi megállapodás alapján.
|
| A szír kormányerők Eufráteszen átnyúló területe rózsaszínnel, az SDF területe sárgával. Forrás: syria.liveuamap.com |
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
