A Számvevőszéki és költségvetési bizottság a szakmai egyeztetéseken elhangzott javaslatokra figyelemmel, benyújtotta a Munkahelyvédelmi Akciótervhez, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványokat. A benyújtott javaslatokat a bizottság támogatta, így az országgyűlés hétfőn szavaz a módosító indítványokról.
A célokkal nincs baj, csak a program "árával"
| A Költségvetési Tanács elnöke egy interjúban elmondta, megkapták az NGM-től a költségvetéshez készített kiegészítő információkat. Erről azonban nem árult el részleteket Kovács Árpád, pedig szeptember 11. óta publikus a válaszlevél és a hatástanulmány, mely többek között a munkahelyvédelmi akcióterv költségvetési vonzatát részletezi, de szó van benne az adóbeszedés hatékonyságnöveléséről is - ezt a két tételt kifogásolta eddig a KT, valamint vita van a jövő évi gazdasági prognózisról is. A KT válaszai továbbra sem publikusak. Hogy hogyan számolt az NGM, arról itt olvashat bővebben >>> |
A kormány a 2013-as költségvetés sarokszámainak végső parlamenti szavazása előtt egy módosítóindítvánnyal ágyazott meg a szociális adócsökkentést tartalmazó Munkahelyvédelmi Akciótervnek még júliusban. Az elemzők a program céljait már akkor is támogatták, az ugyanakkor már akkor is kérdéseket vetett fel, hogy a konzervatív tervezéssel a szokásosnál 3 hónappal előbb elkészített költségvetési tervezetbe, hogy fér még bele 300 milliárd forint a kiadási oldalra.
A program abból indul ki, hogy a munkaerőpiacon a fiatalok, az idősebbek, a szakképzetlenek, a tartós munkanélküliek és a kisgyermekes anyák elhelyezkedési esélyei a legkedvezőtlenebbek, így a foglakoztatásuk fenntartására alacsonyabb adók mellett sokkal nagyobb esély mutatkozik. A kormány az akciótervvel kapcsolatos szakmai konzultációkat két nappal ezelőtt lezárta, hétfőn elfogadhatják a csomagot.
Nemcsak véd, munkahelyet is teremt?
A kormányfő korábban úgy nyilatkozott, hogy az akcióterv célja a meglévő munkahelyek megőrzése. Matolcsy György minisztériuma ennél impozánsabb célokat is megfogalmazott, az NGM-ben készült háttértanulmány már azzal számol, hogy az akcióterv akár 20 ezer új munkahelyet is létrehozhat (részleteket lásd keretes írásunkban, melyből kiderül, hogyan számol az NGM az akcióterv kapcsán).
De pontosan, mit is tartalmaznak a most jóváhagyott módosítók? Vegyük végig, hogy fog kinézni az akcióterv.
Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás kedvezmény
A módosítóindítványok alapján új elem az akciótervben, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő esetén a munkáltató 2 évig teljes mentességet élvez a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Erre a könnyítésre szükség is lehet, a KSH legfrissebb adatai szerint a munkanélküliek 18,0%-a a 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28,1%-os munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A fiatalok nemcsak Magyarországon nem kapnak munkát, az Unióban is egyre nagyobb probléma a sok állástalan pályakezdő.
Korábban az is felvetődött, hogy a pályakezdők minimálbérét csökkentenék, ezzel a módosítóindítvánnyal ez a terv valószínűleg lekerül a napirendről. A 180 nap munkaviszonyba a közfoglalkoztatottság nem fog beleszámítani, a kormány célja egyértelmű: a versenyszféra foglalkoztatási hajlandóságát akarja ezzel is növelni.
A kisadózó vállalkozások tételes adója
| Szociális okokból a kisadózó vállalkozások tételes adóját nem kell megfizetnie annak a vállalkozásnak, amelynek a tagja legalább 30 napig nem keresőképes, például táppénzben részesül. |
Egy másik módosító szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják. Erre azért van szükség, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat (melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntethetik), a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak összesen 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát az adóévben, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabályként, ebben az esetben nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó - magyarázza az NGM.
Megkötések
A visszaélések elkerülése érdekében nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozás.
A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer – és nem a benyújtott törvényjavaslat szerinti 500 ezer – forintot a negyedév végén.
Mi lesz a kisvállalati adóval?
| A módosító indítvány javasolja, hogy a kisvállalati adó választása ne mentesítse az adóalanyt az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, hiszen a kisvállalati adó alapvetően a társaság által fizetendő adókat váltja ki, és nem a tagok, részvényesek által fizetendő adókötelezettséget. A módosító javaslat elfogadásával így az adó alanya a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesül a kisvállalati adó szerinti adózás választásával. |
A módosítóindítvány alapján egyszerűbben választhatjuk majd a kisvállalati adózást, lazulnak valamelyest az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó szabályok, azt például akár vissza is lehet majd vonni. A módosító javaslat értelmében a létszám feltétel teljesülését az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, míg az 500 milliós bevételi értékhatárt a megelőző adóévi várható bevételhez viszonyítva kell vizsgálni.
A javaslat értelmében ezután a zártkörű részvénytársaságok is választhatják majd a kisvállalati adót.
Fontos, hogy a kisvállalati adóalap megállapítása során a javaslat szerint, amennyiben a pénzügyi szemléletű eredmény negatív, a személyi jellegű kifizetések összege után alapesetben még adózni kell.
Az adózó a pénzügyi vagyon realizált negatív eredményére tekintettel csökkentheti a későbbi adóévekben – összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben – az adóalapját (elhatárolt veszteség).
Az NGM felhívja rá a figyelmet, hogy a beruházásokat elősegítendő, az elhatárolt veszteség időbeli korlát nélkül felhasználható (mégpedig oly módon, hogy az adóalap a személyi jellegű kifizetések összegénél is kisebb lehet), ha a kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel.
Mi lesz az adóelőleg bevallásával?
Emellett módosulnak az adóelőleg bevallásának és megfizetésének szabályai oly módon, hogy amennyiben a kisvállalati adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg bevallásra és fizetésre havonta kötelezett, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettsége nem haladta meg az 1 millió forintot az adóelőleg bevallására és fizetésére negyedévente kötelezett (az adóalanyiság első évében a viszonyítási alap a megelőző évi bevétel, 100 millió forintos bevételi határ alapján). A javaslat ezáltal egyszerűbb adóelőleg-fizetési szabályokat állapít meg és nincs szükség az adóalap kiegészítésére (feltöltésére) az adóév végén.
Egyszerűbb lesz minden
A kiegyensúlyozottabb előleg-megállapítási szabályok okán, az adóelőleg után 16 százalékos mértékkel kell az adóelőleget megfizetni (és nem az eredeti javaslatban szereplő 19 százalékos mértékkel).
A javaslat kisadózó vállalkozás számára lehetővé teszi azt, hogy az iparűzési adóalapjukat tételes összegben, mégpedig a székhelyük, telephelyük szerinti településenként 2.5-2,5 millió forint éves összegben állapítsák meg. Ezen egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás esetén nem terheli a kisadózó vállalkozást iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt iparűzési adóalap-megosztási kötelezettség sem. Az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni.
|
| Forrás után kell nézni? Fotó: kormany.hu |
Veszélyeztetik-e az IMF-tárgyalások a munkahelyvédelmi akciótervet?
A kormány eddigi nyilatkozatai alapján nem. A Valutaalap gyakorlatából kiindulva, hogyha a kormány betömi a jövő évi büdzsében tátongó közel 500 milliárdos lukat, az akciótervvel nem lesz gond, az IMF illetékesei ugyanis már nyáron közölték, hogy olyan programban gondolkoznak, mely élénkíti a magyar gazdaságot. Az eddig napvilágra került IMF-jelentésekből (így a nyári, a budapesti tárgyalásokat összegző közleményből is) az derül ki, hogy az IMF lazítaná a munkaerőpiaci feltételeket, hogy nőjön a foglalkoztatottság. A Valutaalap elsődleges szempontja azonban így is az államháztartás középtávú konszolidációja lesz, vagyis minden más csak ezután jöhet. A kormány már közölte, hogy hajlandó módosítani a jövő évi költségvetésen, amennyiben az IMF ezt kéri, a költségvetési módosítókról hétfőn szavaztak volna, de azt elhalasztották végül - pont emiatt. Ez tulajdonképpen részleges beismerése annak, hogy a költségvetést újra kell írni - hiába készült már el júliusban a jövő évi tervezet.
Több ügyfél került ismét slamasztikába. 
