A görög piacon a hétfői politikai bomba bejelentése után továbbra is feszült a helyzet, a kötvényhozamok drasztikusan emelkednek, miközben a részvényeket tovább adják a befektetők. Az EU periféria piacai ennek eredőjeként gyengébben teljesítenek, a portugál, olasz és spanyol hozamok emelkednek.
Az athéni tőzsdeindex hétfő óta 18%-ot esett és a 3 éves görög államkötvények hozama 9,35%-ra rakétázott, amely magasabb, mint segélyprogramok megkezdésekor!
Az európai politikai válság új dimenziói
A gazdasági krízis lassan de biztosan erodálja az EU több államának politikai rendszerét. Új szereplők radikális programokkal lépnek színpadra és szorítják a perifériára a centrista, hagyományos pártokat. 2015-ben az EU számos kulcs-államában lesznek választások, így Svédországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és valószínűleg Görögországban is. A legtöbb esetben olyan politikai konstellációk fognak kijönni a választások eredményeképpen, amelyet a válság kitörésekor 2008-ban még senki sem tartott volna elképzelhetőnek.
December 3-án Stefan Lofven svéd kormányfő jelentett be előrehozott választásokat - alig három hónappal hatalomra jutása után -, miután közép-balos kormánya elbukta a költségvetési szavazást a szélsőjobb ellenállása miatt. Svédország 60 éve nem kényszerült előrehozott választásra és a jövő év március 22-i megmérettetés a bevándorlás-ellenes Demokrata Pártot még prominensebb pozícióját hozhatja el.
Az Egyesült Királyságban is a bevándorlás-ellenesség és eurószkepticizmus kulcs-szerepet fog játszani a jövő májusi választásokon. A UKIP párt komolyan veszélyezteti azt a két-párti, centrista felállást, amely évtizedekig uralta Westminstert. Egy koalíció a UKIP-pel jelenleg elképzelhetetlenek tűnik, de ha egyik tradicionális párt sem fog tudni magában kormányt alakítani, akkor új dimenziók nyílnak meg.
Németország már nem bírja egyedül
De mindenekelőtt Franciaország deklasszálódása egy centrista hatalomból egy trombotizált államalakulattá jelent kardinális kihívást az EU számára. Párizs sodródik el a berlini kurzustól és süllyed bele a mediterrán politikai és gazdasági mocsárba. Ez különösen 2015-ben jelent majd igazi nehézséget Berlin számára, amikor a német megszorításokat elutasító spanyol Podemosz és görög Sziriza párt politikai hatalomhoz juthat. Menedzselni két euró-szkeptikus tagállamot még a hagyományos Berlin-Párizs tengelynek is komoly nehézséget okozott volna, de Németországnak egyedül ez szinte lehetetlen küldetés.
Végezetül még érdemes kiemelni, hogy a komoly reformokat és megszorításokat végrehajtott Írország jövőre Európa leggyorsabban növekvő állama lehet a maga 3,6%-os bővülésével. Ezzel ellentétben a mentőcsomagot elkerülő Párizs és Róma nem szembesült komoly nyomással a megújulásra és politikai súlyuk miatt sem lehetett őket könnyen kurzusváltásra kényszeríteni. Most mindketten gazdasági leszakadással és súlyos politikai turbulenciákkal szembesülnek.
2015 sorsdöntő évnek ígérkezik Európában.
Káncz Csaba jegyzete
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
