A görög kötvények hozamai meredeken emelkedtek az elmúlt hetekben, mintegy megelőlegezve azt a politikai megrázkódtatást, ami most újonnan vár az országra. Az athéni kormány az utóbbi időszakban kínkeserves tárgyalásokat folytatott a nép által a pokol tüzére kívánt hitelező Trojkával (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap). A hitelezők újonnan több milliárd eurós kiadáscsökkentést követeltek a konzervatív Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányától, aki ezt irracionálisnak nevezte. Alekszisz Ciprasz, radikális baloldali ellenzéki vezér is megszólalt: szerinte Németországnak most nagylelkűnek kellene lennie, és le kellene írnia a görög adósságból, viszonozva az 1953-as londoni konferencián tanúsított görög magatartást. Akkor a háború utáni Németország külső adósságának felét leírták a résztvevő országok, közöttük Görögország is, jelentősen segítve ezzel a német gazdasági növekedés beindulását.
A görög szociális és politikai helyzetet félreismerve végül úgy döntöttek hétfőn az euróövezet pénzügyminiszterei, hogy két hónappal meghosszabbítsák a Görögországnak nyújtott, év végén lejáró mentőprogramot. Ha pedig lezárul a mentőprogram jelenlegi, ötödik felülvizsgálata, akkor Görögország hozzájuthat a következő 1,8 milliárd eurós részlethez a számára elkülönített keretből. Papíron minden rendben is van, hiszen Athén zárhatja az idei évet a legnagyobb elsődleges többlettel az eurózónában, és az elmúlt öt évben Görögország 15 százalékról két százalék alá csökkentette a költségvetés hiányát, sőt jövőre pedig egyensúlyba kerülhet a görög büdzsé.
Politikai bomba robban Athénben
Pár órával a pénzügyminiszterek bejelentése után robbant a politikai bomba a hellén fővárosban. Szamarasz váratlanul bejelentette, hogy már a jövő héten, december 17-én - két hónappal a tervezett forgatókönyv előtt - megtartják a kormány bukását is eredményezhető parlamenti szavazást a köztársasági elnök személyéről.
|
| Antonisz Szamarasz, görög kormányfő |
Amennyiben a 155 fős koalíciós kormány jelöltje nem szerez a függetlenek támogatásával 200 szavazatot a 300 fős törvényhozói táborból, akkor december 23-án egy második fordulóra kerülhet sor. December 29-én akár egy harmadik forduló is lehetséges, ekkor 180 szavazatot, vagyis a szavazatok háromötödét kell megszereznie a jelöltnek a sikerhez.
Amennyiben nem sikerül az államfő-választás, előrehozott parlamenti választások jöhetnek Görögországban, mivel a görög alkotmány szerint az országgyűlést fel kell oszlatni és új választásokat kell kiírni sikertelenség esetén.
Ezt pedig a nyugati hitelezők rémálma, a radikális baloldali Sziriza kényelmesen megnyerheti., hiszen a széles néptömegeknek tökéletesen elege van az öt éve tartó megszorításokból.
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a Sziriza az első helyen áll, 3%-ot verve az utána következő pártra. Ha pedig átvenné a hatalmat, az földindulást idézne elő a görög és az európai pénzpiacokon. Ciprasz, a Sziriza fiatal vezetője ugyanis a pénzügyi mentőcsomagok teljes felmondását szorgalmazza, de bent szeretné tartani az országot az euró-övezetben!
A nyugatiak kétségbeesését mutatja, hogy a színfalak mögött máris arról tárgyalnak, miként lehetne elindítani egy újabb, 10-12 milliárd eurós elővigyázatossági hitelt. Bár nyíltan senki sem szereti kimondani, ez valójában a harmadik görög mentőcsomag lenne (a 110 és a 130 milliárdos után). A görög 10 éves állampapírhozamok a hírek hatására ma délelőtt 30 bázisponttal, 7,64 százalékra emelkedtek, miközben szintjük hétfőn még másfél hónapos mélyponton, 7,27 százalékon tanyázott.
Káncz Csaba jegyzete
Iránnak korlátozott idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. 
