„Miután a görög kormányküldöttség széttörte a járókeretet a hitelezők fején, még mindig próbálják a felek legalább a mankót megtalálni. Az álláspontok látszólag továbbra is fényévnyire vannak egymástól. Szúrós blöff-szag tölti be a teret” – írja a lírai stílusra hajlamos Sarkadi-Szabó Kornél elemző blogján.
Szerinte az Eurózónának nem feltétlenül kell tartania egy görög csőd azonnali drámai piaci, pénzügyi hatásaitól, de „középtávon súlyos reálgazdasági és politikai következményei lehetnek, melyek tényleg megingathatnák az unió egységét, sőt mai formájában a létezését is”. Ilyen például a máris sokat emelkedett olasz, spanyol kötvényhozamok további emelkedése.
Emelkedhet a kamatkiadásunk
Arra már mi emlékeztetjük az olvasót, pár ével ezelőtt mindenki az olasz kötvényhozamok szárnyalása miatt aggódott, Olaszországnak a második legnagyobb az államadóssága Európában a görögök után (132,1, illetve 177,1 százalék a GDP százalékában. Az állampapír-hozamok esetleges növekedése – esetleg a forint drasztikus gyengülése – Magyarországot is rosszabb helyzetbe hozná, tehetjük hozzá.
Visszatérve Sarkadi-Szabó Kornélhoz, a görög félnek szerinte egyszerűen nincs ideje kivárni az igazán húsba tépő hatások jelentkezését. „Ezért elviekben mind a két fél jól megindokolható politikai érdeke, hogy egy újabb időhúzó mentőcsomagról egyezzenek meg némi adósságátstrukturálással” – vonja le a következtetést.
Szükségállapot és jegyrendszer?
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő szenior elemzője pár napja azt írta, még meg lehet úgy umbuldálni a görög csomagot, hogy megegyezés híján is elketyegjen az ország pár hónapig. Például formálisan nem lesz új csomag, de meghosszabbítják a most lejárót pár hónapra.
„Ha nem sikerül megegyezni, és az ECB nem tartja lélegeztető gépen a görög bankrendszert, akkor jön az exit, drachma, leértékelés, de előtte katonai szükségállapot, jegyrendszer” – írja az elemző. Amikor elül a porfelhő, ott áll az ország egy jelentősen leértékelt árfolyammal, és elvileg majd az exporton keresztül segíti a konjunktúrát.
Reménytelenek, és azok is maradnak
Az valószínű, hogy egy jelentősen gyengébb árfolyam valamennyire segíti az exportot, de kérdés, hogy mennyire, és hogy megéri-e az áldozat, vagy valami más változásra lenne-e az országban szükség. A termelési költségek csökkentését ugyanis nemcsak a deviza értékvesztésével, hanem a bérek csökkenésével is el lehet érni.
Görögországban azonban már sokat csökkentek a bérek az utóbbi években, de az export nem nőtt eleget. Az „áldozat tehát hiábavaló volt, feltehetően azért, mert Görögország exporttermékei egyszerűen nem versenyképesek”. Görögország a szerző szerint „teljesen reménytelen, és akkor is az lesz, ha bevezeti a drachmát és leértékeli”.
Ki nyeri a blöffversenyt?
„Korfun talán több lesz a tengerparti homokban sarazó gyerekeket felvonultató család, Rodoszon meg a csatakrészeg fiatal turista, de amíg az intézményrendszer nem változik, addig sajnos a csőd és a grexit csak időhúzásra és további elszegényedésre lesz elég” – vonja le a következtetést.
A görögök adósságleírást és átstrukturálást akarnak, de „ha megkapják, akkor jönnek a portugálok, spanyolok, stb. is könnyítésért, ha viszont nem, akkor hatalmas összeget bukhat az EU és félhetnek egy újabb recessziós hullámtól is. Kétesélyes tehát, hogy ki nyeri a blöffversenyt” – írja Zsiday Viktor az Alapblogon. (A részletek két hozzászólásban itt, valamint itt>>>.)
Itt van a görög kutya elásva
A kritikus pont az alapkezelő szerint az ELA nevű rendszer, amelynek keretében az EKB óriási kölcsönökkel finanszírozza a görög bankokból kiáramló eurómilliárdokat. „Az EKB ezzel tartotta életben eddig a görögöket, enélkül egy hét alatt bedőlt volna a teljes bankrendszer, így az EKB a felelős egyébként azért, hogy a görögök idáig emelhették a tétet” - magyarázza.
Ha nem emelik tovább az ELA-keretet, akkor „elfogy” az euró Görögországban és a bankok nem tudják teljesíteni a kifizetéseket. Ekkor Európa bebukná a görögöknek adott hiteleket plusz az ELA-t is, ami együttesen már vagy 300 milliárd euró, valószínűleg az EKB-t is újra kellene tőkésíteni.
Oda, ahová való, a Balkánra
„Komolyabb reálgazdasági hatása azonban valószínűleg nem lenne a folyamatnak… nem hiszem, hogy ez tartósan és negatívan befolyásolná az európai fellendülést”- véli a szakember.
„A drachma egyértelműen súlyosan leértékelődne az euróval szemben, és Görögország GDP tekintetében lecsúszna arra a szintre, ahova hozzáállása, teljesítménye alapján tartozik egyébként is, a Balkánra” – következtet Zsiday.
Nem akarásnak nyögés a vége
De önmagában attól, hogy a görögök valamelyik tartozást nem fizetik ki, nem kell, hogy kilépjenek az eurózónából. „Simán lehet, hogy a görögök nem fizetnek, az európaiak meg bőszen folytatják egész nyáron tovább a tárgyalásokat, miközben a görög bankrendszerből tovább ömlik kifelé az euró Németország irányába”.
Az alapkezelő szerint a görögök esetén nem a képesség, hanem a szándék nincs meg arra, hogy kooperáljanak. Ez például abból látszik, hogy elsődleges költségvetési egyenlegük pozitív, csak az adósságok továbbgörgetésére lenne szükség.
Azt még nem tudni, hogy miért kellett végrehajtani a kényszerleszállást, csak az biztos, hogy nem támadás miatt. 
