Januártól jöhetnek a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások

A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (mfo) bevezetésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fő célja, hogy a lakásbiztosítók közötti, jelenleg gyenge verseny erősödjön – mutatott rá Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a mai sajtótájékoztatóján. A tizenkét lakásbiztosító között ugyanis nagy a koncentráció, a négy legnagyobb termelte ki a tucatnyi szolgáltató 2018-as össz-díjbevételének a 85 százalékát.

A lakásbiztosítók 2020. január 10-étől pályázhatnak a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások címre, amely elnyeréséhez a jegybank szigorú követelményeket támaszt a kárrendezés, ügyféltájékoztatás, díjmódosítás terén.

Az mfo a második az MNB minősített fogyasztóbarát minősítésű termékei sorában. A 2017 szeptemberében bevezetett minősített fogyasztóbarát lakáshitelből eddig közel 60 ezret helyeztek ki, 680 milliárd forint értékben – közölte Kandrács Csaba. Tízből hat hitel már ilyen, valamivel több mint a kétharmaduk pedig legalább tíz évre rögzített kamatozású.

Egy mfo-nak kötelező tartalmaznia egy alapcsomagot. Ez a piacon szokásos valamennyi környezeti csapás és külső okra visszavezethető 15 alapkockázat (például tűz, vihar, villámcsapás). Valamint 5 olyan kockázat fedezésére szolgál, amelyek általában csak kiegészítőként érhetők el, de gyakori – 80-90 százalékban előforduló – káresemények, mint például vízkár (ilyen az elfolyt víz is), betöréses lopás, rongálás vagy üvegtörés.

Az alapcsomag mellé az ügyfelek – igényeik szerint – ugyanolyan elnevezésű, de emellett további kiegészítő fedezeteket is választhatnak, anélkül, hogy ezt kötelező lenne az alapcsomaggal együtt megkötni. E kikötéssel az MNB célja az, hogy elkerülhető legyen, a kliensek a számukra lényegtelen biztosítási fedezetekre is díjat fizessenek.

Rugalmasabbá és gyorsabbá válhatnak az mfo-k kárrendezése. Az ügyfélbejelentés után a biztosítónak 2 munkanapon belül fel kell vennie a kapcsolatot az ügyfél, a kárszemlére ezután legkésőbb 5 munkanappal sort kell keríteni, a kárt pedig a kárszemlét vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül ki kell fizetni.

Jelenleg a mintegy 4 millió ház-, illetve lakástulajdonosból 3 millió rendelkezhet otthonbiztosításból, vagyis egymillió van kitéve az esetleges károkból eredő kockázatoknak – tájékoztatott Nagy Koppány, az MNB igazgatója. A hazai lakásbiztosítók 100 milliárdos bevételre tettek szert 2018-ban, az éves átlagdíj 36 ezer volt.

A minősített otthonbiztosítást nyújtók a kárrendezés során kötelesek az ügyélnek részeletesen bemutatni, hogy mi alapján határozták meg a kártérítés összegét. A kárkifizetés elutasítása vagy az alacsonyabb összegű kárkifizetés esetén a biztosító az ügyfél részére írásban tájékoztatást nyújt, és megindokolja, részletesen alátámasztja a döntést. A mindennapi létet veszélyeztető kiemelt káresemények esetén (például, ha az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik) a biztosító a kárrendezés teljes folyamatára külön kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, s kárelőleg folyósításával is segíti a megoldást.

Fontos, hogy az mfo-termékek díjait csak az MNB által elvárt módszertan alapján módosíthatják a biztosítók. Az értékkövetés mértéke ingatlanoknál az új szerződések díjváltozásának megfelelő lesz, s ahhoz igazodik a biztosítási összeg növekedésének az aránya is. Ez garantálja, hogy az mfo-szerződéssel rendelkező „régi” ügyfelek díja nem lesz kedvezőtlenebb, mint az újonnan szerződőké.

Várhatóan 2020 első negyedévétől válhatnak elérhetővé az mfo-k, az ügyfelek a felügyelet honlapján is tájékozódhatnak.

Annak érdekében pedig, hogy az ügyfelek mindenkor a számukra legelőnyösebb mfo-konstrukciót választhassák, a meglévő ilyen szerződésüket bármelyik negyedévben felmondhatják – 30 napos felmondási idővel. Szemben a mai, „mezei” lakásbiztosításokkal, amelyeket az éves szerződési évfordulón lehet megszüntetni. Az is jegybanki elvárás, hogy az mfo-ra váltó ügyfelek a régi lakásbiztosításaikat a szerződéses évforduló előtt megszüntethessék.