|
| Boris Johnson beszéde a Downing Street 10 előtt december 12-én. EPA/NEIL HALL |
Mozgalmas hét elé néz a brit politika azután, hogy múlt csütörtökön a konzervatívok elsöprő győzelmet arattak az előrehozott parlamenti választásokon, és ezzel megnyílt az út a Brexit végrehajtása előtt.
Tíz évre tervez
Boris Johnson kormányfő, a Konzervatív Párt vezére ma fogadja a 109 új brit képviselőt a parlamentben. Sajtóértesülések szerint arról beszél nekik, hogy ha orvosolni tudják a választók aggodalmait, akkor 2024-ben is nyerhetnek – ez lenne sorozatban az ötödik konzervatív győzelem, ami rekordot jelentene –, és ezzel ők uralnák a húszas éveket.
A Daily Mail úgy tudja, hogy a miniszterelnök egyelőre csak „feltölti” a kormányát – pótolja a közelmúltban lemondott két kormánytagot –, februárban viszont nagyobb átalakítást tervez, és miniszterei harmadát lecserélheti.
Szigorítja a bevándorlást
Ami a kormányprogramot illeti, az kezdetben – a Brexit végrehajtásán túl – három területre fókuszál majd: a határvédelemre és bevándorlásra, az egészségügyre és a vidékfejlesztésre.
A brit lap értesülései szerint a kormányfő azt fontolgatja, hogy kettéosztja a Belügyminisztériumot: az új részleg feladata kizárólag a határvédelem és a migráció kezelése lesz, így a Belügyminisztériumnak több energiája jut majd a bűnözés elleni küzdelemre.
A kormány szigorítja a határellenőrzést, és – ausztrál mintára – pontozásos bevándorlási rendszert vezet be. Célja, hogy visszaszorítsa az alacsonyan képzett munkások beáramlását.
Százmilliárd vidékfejlesztésre
Johnson emellett 100 milliárd fontos infrastrukturális alapot állít fel az elhanyagolt régiók, például a középső országrész (Midlands) és az északi területek fejlesztésére. Így próbálja megjutalmazni azokat a(z eddig nagyrészt munkáspárti) szavazókat, akik ezekben a régiókban most – főleg a Brexit érdekében – a konzervatívokra voksoltak.
A kabinet ezen felül évente 34 milliárd font extra forrást biztosít az egészségügyi rendszernek. Ennek betartására Johnson jogi kötelezettséget is vállal majd.
Ez lesz a héten
Ami az e heti történéseket illeti, az új parlament megalakulása és a parlamenti képviselők eskütétele már holnap megkezdődik. A parlament először csütörtökön ülésezik, amelynek középpontjában II. Erzsébet királynő beszéde áll majd. A miniszterek által írt beszéd a kormány jogalkotási programját fogja ismertetni.
Pénteken pedig megkezdődhet, illetve folytatódhat a Brüsszellel kötött Brexit-megállapodás vitája. Ha azt a parlament elfogadja – márpedig ez borítékolható –, akkor az Egyesült Királyság 2020. január 31-én rendezett körülmények között fog kilépni az EU-ból.
Botrány a BBC körül
Johnson kormányzása rögtön médiacsatával indul: a kormányfő ugyanis visszahívta minisztereit a Today című BBC-műsor szombati kiadásából, és egyes források szerint a jövőben is bojkottálhatja a programot, mivel tory- és Brexit-elllenesnek tartja a brit közszolgálati adó egyes műsorait.
A kormány emellett komolyan fontolgatja, hogy eltörli a közszolgálati adónak járó előfizetési díjak be nem fizetése miatt kiszabható büntetéseket. A BBC szerint emiatt 200 millió fonttal kevesebb juthat majd programokra és szolgáltatásokra.
Most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Tíz kérdés, tíz válasz a Brexitről videókommentárunkban:
A Citigroup egyik vezetője szerint a tőzsdei bikapiac még nem ért a végéhez – soha nem látott tőkebeáramlást regisztráltak tehetős ügyfeleiktől, főleg Ázsiából. 
