Miközben egyre kevesebb üzlet van az országban, addig a boltosok száma is évek óta csökken: tavaly 361 ezer főt foglalkozattak a hazai kiskereskedelemben. A képet az is árnyalja, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz képest alacsonyabb fizetésre számíthat az, aki ebben a szektorban akar elhelyezkedni. Legalábbis ezt mutatják a tavalyi számok, amelyből az is kiderült, az EU-ban Magyarországon nőtt a legjobban a forgalom, és jóval több a trafik az országban, mint gyógyszertár.
 |
| MTI Fotó: Vajda János |
Átfogó, 26 oldalas elemzést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai kiskereskedelem tavalyi alakulásáról.
Főbb megállapításai közül kiemeltük a legérdekesebbeket:
- 2017-hez képet csökkent a boltok száma, miközben az alapterületük nőtt,
- 9 év alatt 21 ezer üzlet zárt be Magyarországon,
- tavaly minden üzlettípus esetében nőtt a forgalom,
- egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban,
- keresetük a nemzetgazdasági átlag alatt van,
- a legjobban a cigaretta és az alkohol ára nőtt az elmúlt években,
- 5900 nemzeti dohánybolt és 2400 gyógyszertár működött az országban 2018-ban.
Belehúzott a magyar kiskereskedelem…
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma 9,8 százalékkal nőtt 2018-ban. Ezen belül az élelmiszer- és vegyes üzleteké 7,5, a nem élelmiszerüzleteké 10, míg az üzemanyagtöltő állomásoké 16 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 3,9, a nem élelmiszer jellegűeké 9,3, a benzinkutaké pedig 7,3 százalékkal bővült.
Összehasonlítva az Európai Unió kiskereskedelmi forgalmával, az Eurostat adatai szerint az unióban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2014 óta folyamatosan bővül, 2018-ban 2,1 százalékkal volt több az előző évinél.
 |
| Az EU-tagországok kiskereskedelmi forgalmának volumenváltozása (2018, az előző évhez képest, forrás: KSH) |
Belgium és Olaszország kivételével az EU valamennyi tagországában nőtt a forgalom, a legjobban Magyarországon (6,7 százalék). Litvániában, Lengyelországban és Írországban szintén magas, 6 százalék feletti volt a bővülés. Átlag felett emelkedett Hollandia és Franciaország (3 és 2,9 százalék), valamint az Egyesült Királyság (2,5 százalék) kiskereskedelmének volumene. Míg az unión belül legjelentősebb vásárlóerővel rendelkező Németországban 1,5 százalékkal nőtt a forgalom.
…és a magyar áremelkedés
A kiskereskedelmi forgalomra persze komoly hatással van a termékek árszínvonalának alakulása. Németországban 1,9, Franciaországban 2,1, míg az Egyesült Királyságban 2,5 százalékkal növekedtek az árak 2018-ban az előző évhez képest. A V4-ek közül a legnagyobb drágulás Magyarországon (2,9%) volt, ezt követte Szlovákia (2,5%), Csehország (2%) és Lengyelország (1,2%).
 |
| A fogyasztói árak változása (az előző évhez képest, forrás: KSH) |
Egyre kevesebben dolgoznak ebben az ágazatban, de mennyiért?
2018-ban a kiskereskedelemben a vállalkozások 361 ezer főt, a nemzetgazdaság egészének 8,1 százalékát foglalkoztatták. Az előző évhez képest ez 2,1 százalékkal kevesebben munkavállalót jelent az ágazatban.
Az adatok szerint 2018-ban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 258 ezer forintot tett ki a kiskereskedelemben. A fizikai foglalkozásúak 219 ezer, a szellemi foglalkozásúak 341 ezer forintot kerestek. Összességében a bruttó átlagkeresetek 11,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt, de még így is jóval elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, a keresetek annak csupán 78 százalékát érték el. A havi nettó átlagkereset a kiskereskedelem ágazatban 172 ezer, a teljes nemzetgazdaságban 219 ezer forint volt.
A helyzet azóta változott, a bérek tovább emelkedtek. A KSH korábbi adatai szerint az év elején a nagyobb boltokban 12-13 százalékkal nőttek a dolgozói fizetések egy év alatt. A kereskedelmi szakszervezetek becslése szerint jövőre pedig már bruttó 220-250 ezer forintos kezdő fizetés alatt biztosan nem lehet majd dolgozót találni.
Drága mulatság lett az alkohol és a cigi
2018-ban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek az előző évhez hasonlítva, amit főként az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk, üzemanyagok drágulása okozott. Az adatokból kirajzolódik, hogy 2010 óta a legjobban a szeszes italok és dohányáruk ára nőtt drámai mértékben, 56 százalékkal.
Olcsóbban vehetünk telefont
26 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2010-hez képest, míg ha 2017-et nézzük, akkor 4,2 százalékkal nőttek az árak. A ruházati cikkek ára 2018-ban 0,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A járművek nélkül számított tartós fogyasztási cikkek ára 2013 óta minden évben csökkent, 2018-ban 0,4 százalékkal. Ezen belül 2018-ban a tartós kulturális cikkek ára (pl. számítógép, telefon) 4 százalékkal mérséklődött 2017-hez viszonyítva.
A legkomolyabb árcsökkenést az előző évhez képest a csomagküldő-, internetes kiskereskedelemben (-1,2%) mérték. Közben drágultak az üzemanyagok, 7,9 százalékkal lettek magasabbak 2017-hez képest.
Pörög a netes vásárlás
32 százalékkal nőtt a forgalom volumene a csomagküldő- és internetes kiskereskedelemben. Az KSH szerint az ilyen formájú értékesítés terjedését segíti az utóbbi években Magyarországon is egyre közkedveltebb novemberi „Black Friday”, azaz „fekete péntek” kiskereskedelmi akció.
2018-ban a csomagküldő, internetes kiskereskedelemmel foglalkozó 4700 vállalkozás 530 milliárd forint forgalmat regisztrált. 2018-ban egy átlagos vállalkozás csomagküldő, internetes forgalma 115 millió forint körül alakult. A hazai tulajdonú vállalkozások évi 60 millió forint, míg a többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások évi több mint 750 millió forint forgalmat bonyolítottak le.
Több a trafik, mint a gyógyszertár - 21 ezer bolt húzta le a rolót
2018 végén közel 122 ezer kiskereskedelmi üzlet volt Magyarországon, ez 2010-hez képest több mint 21 ezerrel kevesebb. Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza. 2018 végén összesen 5900 nemzeti dohánybolt és 2400 ezer gyógyszertár működött az országban. (A magyar kisboltok bezárásának okaival korábban ebben a cikkben foglalkoztunk.)
Kevesebb, de nagyobb
A KSH vizsgálta az üzletek számának alakulását a méretük szerint is. Eszerint a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméter közötti alapterületű üzletek száma 2012 óta szinte folyamatosan csökken, az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma pedig nőtt.
2018-ban 166 hipermarket működött az országban (ebből 143 vidéken, 23 Budapesten).
 |
| A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása üzlettípus szerint (Forrás: KSH) |
A tanulmány készítői egyúttal kiemelik, mivel 2012. január 1-jétől 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem építhető, vagy ennél nagyobbra nem bővíthető, bár a tilalom alól felmentés adható. 2018-ban 121 bevásárlóközpont üzemelt az országban, ebből 80 vidéken, 41 a fővárosban. Érdekes adat, hogy a bevásárlóközpontokban működő üzletek harmadát külföldi irányítású vállalkozások üzemeltették. A nem bevásárlóközpontban működő üzleteknél ez az arány jóval kisebb, mindösszesen 7 százalék.
A végére még egy érdekes szám: 2018-ban a hazai kiskereskedelmen és a csomagküldőknél összesen 11,2 ezer milliárd forint értékű forgalom realizálódott. Viszonyításképpen egy főre vetítve naponta átlagosan 3100 forintot költött a lakosság.
 |
| A kiskereskedelmi forgalom megoszlása főbb árucsoportok szerint (2018, forrás: KSH) |
Egy kicsit alábbhagyhat idén a lendület
Korábbi becslések szerint idén a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyitól, de így is 4-5 százalék körüli növekedésre számítanak az elemzők. A dinamikus béremelkedés tarthatja magas szinten a fogyasztást, a lassulás legfőbb oka ugyanakkor, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó - ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása is.
Vámos György, az OKSZ főtitkára portálunknak néhány héttel ezelőtt elmondta, az 5 százalék körüli növekedés még mindig kiváló eredmény. Hangsúlyozta egyúttal: a mérséklődés üteme semmiféle hanyatlását, visszaesését nem jelzi a gazdaságnak, hanem egyfajta átrendeződés történik. A családsegítő programok a második félévben el fognak venni valamennyi pénzt a kiskereskedelemből, lesznek olyan családok, akik a már ténylegesen elérhető segítség mellett átcsoportosítják a költekezésüket. Például nagyobb súlyt fog jelenteni a családi összköltésen belül a lakhatással kapcsolatok kiadás. Emellett azt is megfigyelhető, hogy nő a szolgáltatások súlya a vásárlásokban. Például gyakrabban étkezünk vendéglőben, utazásra és járművekre is többek költünk.
|
Mennyit ér a magyarok pénze? Európa lakosságának 2019-ben összesen alig valamivel kevesebb, mint 10 ezer milliárd euró áll rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2019-ben mintegy 3,5 százalékkal nőtt és elérte a 14 739 eurót – derült ki a GfK kedden publikált „Vásárlóerő Európában 2019” című tanulmányából. Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő 7416 eurós értékkel idén lépte át először az európai átlag felét. A 2018. évi 6654 euróhoz képest ez egy jelentős, közel 12 százalékos emelkedést jelent. Ezzel Magyarország – Lengyelország mögött – a 30. a vizsgált országok rangsorában. Az élen idén ismét Liechtenstein végzett az egy főre jutó 67550 eurós vásárlóerejével. |
Címlapon
A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
A héten ismerhettük meg az adatot, melyből kiderült, mennyivel drágult az élet tavaly Magyarországon. Bár a főadat kedvező, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik.
- Annyi mindent összehazudtak egy hősugárzóról, hogy 125 milliós bírság lett a vége
- Hazament a Posta egyik kínai tulajdonostársa
- Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
- Ütik a forintot, bővült a billió dollárosok klubja
- Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
- A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
- Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
- A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
További cikkek
-
Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
A miniszterelnök Soros Györgyöt "a világ első számú oligarchájának" nevezte. Tovább
-
Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
A miniszterelnök a Kossuth rádióban méricskélt. Tovább
-
A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
Az éves jelentés első alkalommal szögezi le, hogy a legfontosabb, hosszú távú rizikó faktorok mind a környezethez kapcsolódnak. Tovább
-
Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
89:10-re nyert az amerikai szenátusban az USMCA, mely a NAFTÁ-t váltja. Tovább
-
A politikusok nyertek, Amerika veszített
Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Tovább
-
Magyar buktatókkal érkezik az EU zöld offenzívája
A pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. Tovább
-
Orbán kimondta, mi nem tetszik neki Ausztriában
A prágai V4-csúcson vendégként részt vett Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Tovább
-
Az Európai Parlament megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását
Folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás. Tovább
-
Nagyon nem járnánk jól, ha úgy tömnénk a húst, ahogy a kormány szeretné
Ez ügyben inkább hallgassunk a kezelőorvosunkra. Tovább
-
Ki járt jól? Megvan a húsz éves kötvényeink első hozama
A magyar állam számára kedvezőnek tűnő, 3,01 százalékos átlaghozammal, jelentős túljegyzés mellett kelt el az új, húsz éves államkötvények első csomagja. Ezzel ugyanakkor többet fizetünk a befektetőknek, mint Görögország vagy Olaszország. Tovább
-
Elnéptelenedő térségünk – a magyar és orosz tinédzserek fele kivándorolna
A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. Oroszországban 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma, az ország népessége 2100-ra megfeleződhet. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Kinevezték a Főkert új vezetőjét
Mától Zakar András a cég vezérigazgatója. Tovább
-
Tarlós István elárulta, mivel foglalkozik mostanában
A korábbi főpolgármester most Orbán Viktor személyes főtanácsadója. Tovább
-
Fogynak a szekuscégek, de a bevételük nő
Több mint ezer biztonsági cég tűnt el 2016 óta. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Meg is van az új orosz miniszterelnök
Putyin jelölt, a kiválasztott pedig elfogadta a felkérést. Tovább
-
Végre aláírták: tűzszünetet kötött Trump Pekinggel
Majd két év kereskedelmi háború után aláírták az Egyesült Államok és Kína közötti megállapodást. Ugyan Trump szuperlatívuszokban beszélt az egyezségről, az elemzők többet vártak. Ugyanakkor a következő fázis kapcsán az amerikai politikusok optimisták. Tovább
-
Akár komoly fordulatot is jelenthet az orosz kormány lemondása
Ma délután váratlanul benyújtotta lemondását az orosz kormány. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Privátbankár.hu-nak azt mondta: Dmitrij Medvegyev távozása valójában azt jelentheti, hogy neki kell elvinnie a balhét az elmúlt évek gazdaság- és szociálpolitikai kudarcaiért. Szerinte az egyik lehetséges utódjelölt Alekszej Kudrin, akinek kinevezése konszolidációt jelezne. Tovább
-
Megint elgyepálták az Orbán-kormányt a tengerentúlon
A Human Rights Watch szerint tavaly tovább gyengült a demokrácia Magyarországon. Tovább
-
Putyint ki kell csalogatni – Trump ördögi terve Eurázsiára
Konfrontáció Iránnal, verseny Kínával és kinyújtott kéz Oroszország felé. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
