Kevés pénzért, egyre kevesebben dolgoznak boltosként

MTI Fotó: Vajda János

Átfogó, 26 oldalas elemzést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai kiskereskedelem tavalyi alakulásáról.

Főbb megállapításai közül kiemeltük a legérdekesebbeket:

• 2017-hez képet csökkent a boltok száma, miközben az alapterületük nőtt,
• 9 év alatt 21 ezer üzlet zárt be Magyarországon,
• tavaly minden üzlettípus esetében nőtt a forgalom,
• egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban,
• keresetük a nemzetgazdasági átlag alatt van,
• a legjobban a cigaretta és az alkohol ára nőtt az elmúlt években,
• 5900 nemzeti dohánybolt és 2400 gyógyszertár működött az országban 2018-ban.

Belehúzott a magyar kiskereskedelem…

A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma 9,8 százalékkal nőtt 2018-ban. Ezen belül az élelmiszer- és vegyes üzleteké 7,5, a nem élelmiszerüzleteké 10, míg az üzemanyagtöltő állomásoké 16 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 3,9, a nem élelmiszer jellegűeké 9,3, a benzinkutaké pedig 7,3 százalékkal bővült.

Összehasonlítva az Európai Unió kiskereskedelmi forgalmával, az Eurostat adatai szerint az unióban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2014 óta folyamatosan bővül, 2018-ban 2,1 százalékkal volt több az előző évinél.

Az EU-tagországok kiskereskedelmi forgalmának volumenváltozása (2018, az előző évhez képest, forrás: KSH)

Belgium és Olaszország kivételével az EU valamennyi tagországában nőtt a forgalom, a legjobban Magyarországon (6,7 százalék). Litvániában, Lengyelországban és Írországban szintén magas, 6 százalék feletti volt a bővülés. Átlag felett emelkedett Hollandia és Franciaország (3 és 2,9 százalék), valamint az Egyesült Királyság (2,5 százalék) kiskereskedelmének volumene. Míg az unión belül legjelentősebb vásárlóerővel rendelkező Németországban 1,5 százalékkal nőtt a forgalom.

…és a magyar áremelkedés

A kiskereskedelmi forgalomra persze komoly hatással van a termékek árszínvonalának alakulása. Németországban 1,9, Franciaországban 2,1, míg az Egyesült Királyságban 2,5 százalékkal növekedtek az árak 2018-ban az előző évhez képest. A V4-ek közül a legnagyobb drágulás Magyarországon (2,9%) volt, ezt követte Szlovákia (2,5%), Csehország (2%) és Lengyelország (1,2%).

A fogyasztói árak változása (az előző évhez képest, forrás: KSH)

Egyre kevesebben dolgoznak ebben az ágazatban, de mennyiért?

2018-ban a kiskereskedelemben a vállalkozások 361 ezer főt, a nemzetgazdaság egészének 8,1 százalékát foglalkoztatták. Az előző évhez képest ez 2,1 százalékkal kevesebben munkavállalót jelent az ágazatban.

Az adatok szerint 2018-ban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 258 ezer forintot tett ki a kiskereskedelemben. A fizikai foglalkozásúak 219 ezer, a szellemi foglalkozásúak 341 ezer forintot kerestek. Összességében a bruttó átlagkeresetek 11,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt, de még így is jóval elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, a keresetek annak csupán 78 százalékát érték el. A havi nettó átlagkereset a kiskereskedelem ágazatban 172 ezer, a teljes nemzetgazdaságban 219 ezer forint volt.

A helyzet azóta változott, a bérek tovább emelkedtek. A KSH korábbi adatai szerint az év elején a nagyobb boltokban 12-13 százalékkal nőttek a dolgozói fizetések egy év alatt. A kereskedelmi szakszervezetek becslése szerint jövőre pedig már bruttó 220-250 ezer forintos kezdő fizetés alatt biztosan nem lehet majd dolgozót találni.

Drága mulatság lett az alkohol és a cigi

2018-ban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek az előző évhez hasonlítva, amit főként az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk, üzemanyagok drágulása okozott. Az adatokból kirajzolódik, hogy 2010 óta a legjobban a szeszes italok és dohányáruk ára nőtt drámai mértékben, 56 százalékkal.

Olcsóbban vehetünk telefont

26 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2010-hez képest, míg ha 2017-et nézzük, akkor 4,2 százalékkal nőttek az árak. A ruházati cikkek ára 2018-ban 0,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A járművek nélkül számított tartós fogyasztási cikkek ára 2013 óta minden évben csökkent, 2018-ban 0,4 százalékkal. Ezen belül 2018-ban a tartós kulturális cikkek ára (pl. számítógép, telefon) 4 százalékkal mérséklődött 2017-hez viszonyítva.

A legkomolyabb árcsökkenést az előző évhez képest a csomagküldő-, internetes kiskereskedelemben (-1,2%) mérték. Közben drágultak az üzemanyagok, 7,9 százalékkal lettek magasabbak 2017-hez képest.

Pörög a netes vásárlás

32 százalékkal nőtt a forgalom volumene a csomagküldő- és internetes kiskereskedelemben. Az KSH szerint az ilyen formájú értékesítés terjedését segíti az utóbbi években Magyarországon is egyre közkedveltebb novemberi „Black Friday”, azaz „fekete péntek” kiskereskedelmi akció.

2018-ban a csomagküldő, internetes kiskereskedelemmel foglalkozó 4700 vállalkozás 530 milliárd forint forgalmat regisztrált. 2018-ban egy átlagos vállalkozás csomagküldő, internetes forgalma 115 millió forint körül alakult. A hazai tulajdonú vállalkozások évi 60 millió forint, míg a többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások évi több mint 750 millió forint forgalmat bonyolítottak le.

Több a trafik, mint a gyógyszertár - 21 ezer bolt húzta le a rolót

2018 végén közel 122 ezer kiskereskedelmi üzlet volt Magyarországon, ez 2010-hez képest több mint 21 ezerrel kevesebb. Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza. 2018 végén összesen 5900 nemzeti dohánybolt és 2400 ezer gyógyszertár működött az országban. (A magyar kisboltok bezárásának okaival korábban ebben a cikkben foglalkoztunk.)

Kevesebb, de nagyobb

A KSH vizsgálta az üzletek számának alakulását a méretük szerint is. Eszerint a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméter közötti alapterületű üzletek száma 2012 óta szinte folyamatosan csökken, az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma pedig nőtt.

2018-ban 166 hipermarket működött az országban (ebből 143 vidéken, 23 Budapesten).

A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása üzlettípus szerint (Forrás: KSH)

A tanulmány készítői egyúttal kiemelik, mivel 2012. január 1-jétől 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem építhető, vagy ennél nagyobbra nem bővíthető, bár a tilalom alól felmentés adható. 2018-ban 121 bevásárlóközpont üzemelt az országban, ebből 80 vidéken, 41 a fővárosban. Érdekes adat, hogy a bevásárlóközpontokban működő üzletek harmadát külföldi irányítású vállalkozások üzemeltették. A nem bevásárlóközpontban működő üzleteknél ez az arány jóval kisebb, mindösszesen 7 százalék.

A végére még egy érdekes szám: 2018-ban a hazai kiskereskedelmen és a csomagküldőknél összesen 11,2 ezer milliárd forint értékű forgalom realizálódott. Viszonyításképpen egy főre vetítve naponta átlagosan 3100 forintot költött a lakosság.

A kiskereskedelmi forgalom megoszlása főbb árucsoportok szerint (2018, forrás: KSH)

Egy kicsit alábbhagyhat idén a lendület

Korábbi becslések szerint idén a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyitól, de így is 4-5 százalék körüli növekedésre számítanak az elemzők. A dinamikus béremelkedés tarthatja magas szinten a fogyasztást, a lassulás legfőbb oka ugyanakkor, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó - ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása is.

Vámos György, az OKSZ főtitkára portálunknak néhány héttel ezelőtt elmondta, az 5 százalék körüli növekedés még mindig kiváló eredmény. Hangsúlyozta egyúttal: a mérséklődés üteme semmiféle hanyatlását, visszaesését nem jelzi a gazdaságnak, hanem egyfajta átrendeződés történik. A családsegítő programok a második félévben el fognak venni valamennyi pénzt a kiskereskedelemből, lesznek olyan családok, akik a már ténylegesen elérhető segítség mellett átcsoportosítják a költekezésüket. Például nagyobb súlyt fog jelenteni a családi összköltésen belül a lakhatással kapcsolatok kiadás. Emellett azt is megfigyelhető, hogy nő a szolgáltatások súlya a vásárlásokban. Például gyakrabban étkezünk vendéglőben, utazásra és járművekre is többek költünk.