Néhány héttel ezelőtt Dobrev Klára jelentette be, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen támogatja az európai tisztességes minimálbér ötletét. Ugyan túl sok plusz információ ennek kivitelezését illetően nem állt rendelkezésre, de tekintve a tagállamok közötti hatalmas fejlettségbeli különbséget, a legnagyobb esélye annak van, hogy a tagállamok bruttó béréhez kötik a minimálbér összegét.
Most európai parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit fejtette ki véleményét a kérdésben, mely megerősíti a minimálbér bruttó bérhez kötés lehetőségét.
Az MTI tudósítása szerint Schmit véleménye szerint a minimálbérek nem lehetnek azonosak EU-szerte, azonban bizonyos minimális kritériumszinteket kell meghatározni, figyelembe véve a helyi megélhetési költségeket, illetve folyamatosan egyeztetve a tagállamokkal és az érintett szereplőkkel. Az Eurostat adatai szerint a 28 tagállamból jelenleg 22-ben van érvényben minimálbér, amely míg Bulgáriában például 286 euró, addig Luxemburgban 2071 euró havonta.
Ezek alapján talán újabb lépéssel került közelebb Magyarország és az EU is ahhoz, hogy idővel egy egységes szabályozás vonatkozzon a tagállamok minimálbérére. Ez a most érvényben lévő kötelezően adandó legkisebb fizetésből kiindulva mintegy 46 százalékos emelést jelentene hazánk esetében, jelenleg ugyanis a bruttó bér 41 százalékával egyenlő a minimálbér.
A bruttó 149 ezer forintot 218 879-re kellene emelni, hogy megfeleljen a 60 százalékos kritériumnak. Ez azt jelenti, hogy 99 085 forint helyett 145 555 forintot vihetnének haza azok, akik a kötelezően adandó legkisebb bérért végzik a munkájukat.
Mint azt kifejtettük mi is, a dolgozók szempontjából kívánatos és előnyös is lenne egy ilyen mértékű emelés, hiszen magasabb életszínvonalat biztosítana az érintetteknek, ráadásul a hazai bérszínvonalat is emelné. A minimálbér emelése ugyanis nemcsak azokat érintené, akik most a legkisebb összegért végzik a munkájukat, de azokat is, akik az új minimálbérnél kevesebbért dolgoznak - az ő bérüket is szintre kellene hozni.
Az átgondolatlan és elkapkodott végrehajtás azonban komoly veszélyekkel járna, hiszen a kisebb vállalkozások az emeléssel járó terheket nem tudnák kigazdálkodni, csődbe sodorhatná őket egy ilyen intézkedés. Ezért különösen fontos, hogy ha idővel tényleg a bruttó bérhez kötnék a minimálbért, akkor a meghatározott szint elérésére több év álljon rendelkezésre. A történetben fontos pont lenne az is, hogy a kormány milyen segítséget, támogatást nyújtana az érintett, legkisebb vállalkozásoknak.
A témáról bővebben:
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
