3p
Úgy tűnik, az Európai Parlament munkahelyteremtésért felelős biztosjelöltje is amellett van, hogy egyfajta közös szabályozás, minimumkeretet érdemes lenne meghatározni a minimálbért illetően. Kommunikáció és szándékok szintjén egy pici lépéssel ismét közelebb kerültünk a változáshoz.

Néhány héttel ezelőtt Dobrev Klára jelentette be, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen támogatja az európai tisztességes minimálbér ötletét. Ugyan túl sok plusz információ ennek kivitelezését illetően nem állt rendelkezésre, de tekintve a tagállamok közötti hatalmas fejlettségbeli különbséget, a legnagyobb esélye annak van, hogy a tagállamok bruttó béréhez kötik a minimálbér összegét.

Most európai parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit fejtette ki véleményét a kérdésben, mely megerősíti a minimálbér bruttó bérhez kötés lehetőségét.

Az MTI tudósítása szerint Schmit véleménye szerint a minimálbérek nem lehetnek azonosak EU-szerte, azonban bizonyos minimális kritériumszinteket kell meghatározni, figyelembe véve a helyi megélhetési költségeket, illetve folyamatosan egyeztetve a tagállamokkal és az érintett szereplőkkel. Az Eurostat adatai szerint a 28 tagállamból jelenleg 22-ben van érvényben minimálbér, amely míg Bulgáriában például 286 euró, addig Luxemburgban 2071 euró havonta.

Ezek alapján talán újabb lépéssel került közelebb Magyarország és az EU is ahhoz, hogy idővel egy egységes szabályozás vonatkozzon a tagállamok minimálbérére. Ez a most érvényben lévő kötelezően adandó legkisebb fizetésből kiindulva mintegy 46 százalékos emelést jelentene hazánk esetében, jelenleg ugyanis a bruttó bér 41 százalékával egyenlő a minimálbér.

A bruttó 149 ezer forintot 218 879-re kellene emelni, hogy megfeleljen a 60 százalékos kritériumnak. Ez azt jelenti, hogy 99 085 forint helyett 145 555 forintot vihetnének haza azok, akik a kötelezően adandó legkisebb bérért végzik a munkájukat.

Mint azt kifejtettük mi is, a dolgozók szempontjából kívánatos és előnyös is lenne egy ilyen mértékű emelés, hiszen magasabb életszínvonalat biztosítana az érintetteknek, ráadásul a hazai bérszínvonalat is emelné. A minimálbér emelése ugyanis nemcsak azokat érintené, akik most a legkisebb összegért végzik a munkájukat, de azokat is, akik az új minimálbérnél kevesebbért dolgoznak - az ő bérüket is szintre kellene hozni.

Az átgondolatlan és elkapkodott végrehajtás azonban komoly veszélyekkel járna, hiszen a kisebb vállalkozások az emeléssel járó terheket nem tudnák kigazdálkodni, csődbe sodorhatná őket egy ilyen intézkedés. Ezért különösen fontos, hogy ha idővel tényleg a bruttó bérhez kötnék a minimálbért, akkor a meghatározott szint elérésére több év álljon rendelkezésre. A történetben fontos pont lenne az is, hogy a kormány milyen segítséget, támogatást nyújtana az érintett, legkisebb vállalkozásoknak.

A témáról bővebben:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem sokat vitatkoztak Varga Mihályék az alapkamatról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 17:12
Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt – derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyibe került az Orbán-kormány átfogó államosítási terve
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:57
Nyilvánosságra hozta a kormány azokat a 2018 és 2020 között készült, úgynevezett 3000-es kormányhatározatokat, amelyekkel az Orbán-kormány a meddőségi klinikák államosítását készítette elő.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogyan vélekednek a szakemberek az inflációs mutatóról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:40
Jó hírek és rossz kilátások egyaránt felbukkannak az elemzői kommentárokban.
Makro / Külgazdaság Záróakkordjához ért az elmúlt évek egyik legnagyobb európai pénzügyi programja
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:25
Az Európai Bizottság bemutatta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (Recovery and Resilience Facility, RRF) szóló ötödik éves jelentését – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
Makro / Külgazdaság Nem várt fordulat: még nem dőlt el az autópálya-koncesszió sorsa?
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:03
A szűkszavú kommentár szerint még folynak az egyeztetések a koncessziós társaság és a minisztérium között.
Makro / Külgazdaság Mennyit hozhat a vagyonadó az államnak? Oszkó Pétert kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:00
A volt pénzügyminiszter, az O3 Partners (korábban OXO Holdings) alapító-vezérigazgatója október 13-án, kedden 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Három és fél éve nem látott dolog történt a világ legnépesebb országában
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 13:51
Először döntött kamatemelésről az indiai jegybank (Reserve Bank of India – RBI) 2023. február óta szerdán, összhangban a piaci várakozásokkal.
Makro / Külgazdaság Rég nem látott jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 12:10
A gázolaj ára továbbra is változatlan maradt.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: két hete van a kormánynak a rezsicsökkentés és az árrésstop kivezetésére
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 11:29
Bod Péter Ákos szerint a kormánynak mindössze két hete van a piactorzító intézkedések kivezetésére.
Makro / Külgazdaság Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetés lehet a jövő évi költségvetésben – interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 7. 10:46
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, maga mögött hagyva az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont viszont csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni. Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG