|
| A 2016-os költségvetés Kövér László házelnök kezében. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Több lesz a bevétel, van miből költeni és nagyvonalúnak lenni
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a GDP-hez mérten 2 százalékos deficitcél tartható jövőre, és mutatja, hogy a kormány eltökélt az adósságráta csökkentésében, amelyre az emelkedő adóbevételek adják a fedezetet, mint az áfa, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás.
Az emelkedő adóbevételek és az adósságráta csökkentése mellett is van lehetőség ugyanakkor arra, hogy a kormány növelje kiadásait, vagy csökkentsen bizonyos adónemeket, mint a hús áfája - tette hozzá.
Balatoni szerint jobb is, hogy a 2016. évi költségvetési terv nem felel meg az adósságképletnek, mivel a jelenleg érvényben lévő képlet nagyon felerősíti a gazdasági ciklus hatásait, rosszul reagál bizonyos sokkokra, ezért fontos, hogy azt eltöröljék és helyettesítsék, vagy teljesen átírják. (A háttérről itt írtunk bővebben >>)
| Megnéztük, mire költünk a legtöbbet és hol lesz a legnagyobb változás. Kiderült, mennyivel csökken a bankadó, mennyivel kaphat több pénzt a Klik és a közmédia, mennyiből gazdálkodhatnak a pártok. Ilyen lesz a 2016-os költségvetés >> |
Jó, hogy kisebb lesz az állam - csak ne legyen baj a kapkodásból
Ürmössy Gergely, az Erste Bank Hungary elemzője pozitív fejleménynek tartja, hogy az idei költségvetéshez képest nagyságrenddel csökkennek a 2016. évi fő számok: a kiadási oldal több mint 600 milliárd forinttal, a bevételi több mint 500 milliárd forinttal kevesebb az idei előirányzatnál.
Hozzáfűzte: amennyiben később, az őszi tervezési időszakban a kormány mégis változtat a főszámokon, akkor inkább bizalomromboló hatása lesz a korai költségvetési tervezésnek.
A kormány által jövőre várt 1,6 százalékos inflációt az elemző túl alacsonynak tartja, az elemzői várakozások átlaga közel van a 3 százalékhoz. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, elképzelhető, hogy várhatók olyan intézkedések - például újabb rezsicsökkentés -, amelyek az inflációt továbbra is a jelenlegi alacsony szinten tartják majd.
Kár, hogy nagy reformokba megint nem vágnak bele
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője alapvetően az elemzői konszenzussal összhangban lévőnek nevezte a makrogazdasági pályát, amelyre a 2016-os büdzsé épül. Mély elemzésre még nem volt idő, de a 2,5 százalékos GDP előrejelzést és az 1,6 százalékos inflációs tervet is teljesíthetőnek nevezte, megjegyezve: az utóbbi évektől eltérően a kormányzat nem becsülte felül a várható pénzromlást.
A költségvetés szerinte arra épít, hogy ösztönözve a lakossági fogyasztást igyekszik fenntartani a gazdasági növekedés ütemét, amelynek idei fő ösztönzői az uniós pénzek dömpingje és a kormányzati kiadások is csak mérsékeltebbek lehetnek az elkövetkező évben.
"Látszik, hogy a költségvetési fegyelmen nem lazít a kormányzat" - tette hozzá, megjegyezve: az adócsökkentések fedezetét elsősorban a kamatkiadások csökkenése adja, az elsődleges egyenleg szinte változatlan. A tervezett 2 százalékos hiánycél is teljesíthető. Ugyanakkor hiányolta, hogy a költségvetésben nem jelennek meg nagyléptékű szerkezeti reformok. Ilyen lehetett volna szerinte az oktatás, illetve az egészségügy kiadásainak jelentős emelése, az egyéb kiadások terhére.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
