Ha nem tudta volna, miként készülnek a jegybanki elemzések, most a leginkább illetékestől megtudhatja.

A 0 százalék körüli infláció pedig rövidtávon pozitívan hathat a fogyasztásra is.

2 százalék felett is nőhet időn a magyar GDP.

Világpolitikában és a gazdaságban is mozgalmas év volt a tavalyi. Kíváncsiak voltunk, vajon 2016-ban miről szólnak majd újságcímek és hová fejlődnek 2015 legnagyobb sztorijai. Balatoni András elmondja, mit vár például a menekültválsággal és a gazdaság lassulásával kapcsolatban.

Folytatjuk évértékelő sorozatunkat a Privátbankáron: Balatoni Andrást arra kértük, hogy értékelje a kínai gazdaság idei teljesítményét és mondja el, milyen hatást gyakorolt a lassulás világpiacra, illetve hogyan profitálhatott ebből Magyarország.

Folytatjuk évértékelő sorozatunkat, most a görög krízist idéztük fel Balatoni Andrással, az ING Bank vezető elemzőjével. Vajon újra veszélybe kerülhet az Európai Unió integritása a görögök miatt, ahogy az történt idén? Kijöhetnek a Sziriza vezetésével a recesszióból? A trojka talán rosszul választotta meg a követendő irányvonalat.

Nem csak az a baj, hogy épp most alig épül valami: szerződések se nagyon vannak, és egy darabig nem is javul a helyzet.

Nagyon pörög a magyar ipar, de jövőre lassulással számolnak az elemzők.

Ugye nem felejtette el senki, hogy holnap szombati munkanap van? Nem sok értelme lesz, és gazdaságilag sem feltétlenül éri meg.

Elemzők úgy látják, idén az első háromnegyedéves csökkenés után a negyedik negyedévben még élénkülhet a beruházási aktivitás Magyarországon, jövőre azonban tovább csökken a beruházások volumene.

A versenyképességünk javításához kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség, egy ilyen fordulatra azonban nem sok esélyt lát a szakértő - pedig nagy szükség lenne rá, hogy ne maradjunk le a versenytársainktól. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság termelékenységi mutatói addig nehezen fognak javulni, amíg ilyen magas a közmunkások aránya és amíg az állami vállalatoknál nem javul ez a mutató. A makromutatóink már kifejezetten jók, remélhetőleg a gazdaságpolitikai döntéshozatalban is következik egy fordulat - ez újra növekvő pályára állíthatná a potenciális GDP-növekedést.

Hiába az alacsony infláció, hiába a munkaerőhiány - stabilan nőnek a bérek Magyarországon. Vajon elég gyorsan nő a fizetésünk ahhoz, hogy a külföld helyett itthon keressünk munkát? Ha viszont drágábban dolgozik a magyar munkaerő, nem fordulnak el tőlünk a külföldi befektetők? A Napi Kommentárban Balatoni Andrást, az ING vezető elemzőjét kérdeztük a friss munkaerőpiaci adatok hátteréről és a kilátásokról. A beszélgetés első része.

Elemzők szerint nem kell aggódni a gyengébb adat miatt, továbbra is kedvezőek az ipar kilátásai.

Még az elemzők is csodálkoznak a júliusi kiskereskedelmi forgalmi adaton.

Továbbra sem teljesít rosszul a magyar külkereskedelem, de nincs egyetértés a jövőt illetően.

A 2008-as válság után indokolt volt, hogy a közmunkaprogrammal tartsuk a foglalkoztatottság szintjét, de a mostani teljesítmény alapján érdemesebb lenne az elsődleges munkaerőpiacra terelni a munkavállalókat - véli Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. A Napi Kommentárban arról is beszélt, mi kellene ahhoz, hogy a jövőben is továbbnövekedjen a foglalkoztatottak száma.

Azért ugorhatott meg ennyire a kiskerforgalom, mert most végre megejtették a halogatott vásárlásokat.

Az építőipari vállalkozások szerződésállományának jelentős visszaesése miatt az építőipar termelése várhatóan tovább csökken majd.

A magyar külkereskedelem továbbra is magas szinten teljesít, a bővülés dinamikája hosszabb távon az exportkapacitások alakulásán múlik majd az MTI által megkérdezett elemzők szerin

A jövőben is nőhet a kiskereskedelmi forgalom.

4,5 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben. Mi áll a visszaesés mögött?

Pozitív meglepetésnek nevezte a K&H és az ING vezető elemzője, hogy a Fitch stabilról pozitívra javította a magyar államadós-osztályzatainak kilátását.

Tartható a jövő évi hiánycél, a kormány eltökélt az adósságcsökkentésben - van olyan elemző, aki már a következő rezsicsökkentést is kiolvassa a sorok közül. A nagy rendszerek reformja megint nem látszik viszont a számokban.

A jegybank kamatdöntő ülése után az új magyar alapkamat 1,80 százalék lett a várakozásnak megfelelően. A hazai szakértők egyöntetűen az alapkamat 15 bázispontos csökkentését várták, semmi oka sem volt leállni a Monetáris Tanácsnak.

Tovább nőttek a reálbérek igaz lassult a növekedés. Várhatóan idén tovább emelkednek a bérek, ami segíti a fogyasztás beindulását.

Régóta csökkennek az új szerződések, elemzők az építőipari termelés további lassulására számítanak.

A járműgyártás húzta tavaly az exportot, míg az importot a belső fogyasztás segítette, és bár a következő hónapokban kissé csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete, nem várható jelentős mérséklődés - vélekedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatairól a K&H és az ING vezető elemzői.

A szakértők meglepődtek azon, mennyit vásárolgattak a magyarok januárban - úgy tűnik, már előre költjük a bankoktól visszacsorgó pénzt.

Az árak csökkenését jelző inflációs adatok miatt a jegybanki alapkamat mérséklésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa már márciusban dönthet az alacsonyabb alapkamatról. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt emelte ki, hogy az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő.

Elemzők szerint továbbra is kedvezőek az ipari termelés kilátásai, annak ellenére, hogy az autógyárak decemberi leállása miatt számítani lehetett a havi csökkenésre.

Elemzők szerint az államháztartás első havi adatai óvatos bizakodásra adnak okot.

Az idén is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom tavaly regisztrált növekedési üteme az ING és a K&H elemzői szerint, akik úgy vélik, hogy tavaly év végén a bértömeg növekedés mellett a magas szinten lévő lakossági bizalom húzta a forgalmat.

Nagyon erőteljesen befolyásolja a közmunka a foglalkoztatottsági adatokat, de még így sem fog örökké tartani hatása az elemzők szerint.

Magyar szempontból pozitívnak értékelték az Európai Központi Bank (EKB) döntését az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők, akik szerint a növekvő globális likviditás extra keresletet támaszthat a magyar eszközök iránt is.

Külföldi elemzők szerint nem nyúl a Magyar Nemzeti Bank az alapkamathoz jövő kedden, így marad az eddigi 2,1 százalékos szint.

Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.

Tavaly szeptember-novemberben az előző év azonos időszakához képest csökkent, ugyanakkor az augusztus-októberben mért adatokhoz képest nőtt a munkanélküliség - hívták fel a figyelmet az elemzők, akik hangsúlyozták azt is, hogy a közmunkaprogram továbbra is erőteljesen befolyásolja az adatokat.

A Buda-Cash és az ING elemzője szerint a várakozásoknak megfelelő volt a Moody's döntése, hogy stabilra javította a magyar adósosztályzat-kilátást, azonban az elemzők szerint Magyarországnak már a befektetésre ajánlott kategóriában kellene lennie.

Meglepte az elemzőket a külkereskedelmi forgalom szeptemberi megélénkülése, ugyanakkor eltérően látják ennek okait.

Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet, a foglalkoztatás bővüléséhez a versenyszféra is hozzájárult, és a reálkeresetek érdemben bővültek a negatív infláció mellett - mondták a Buda-Cash és az ING elemzői.

A vártnál valamivel nagyobb terhet, mintegy 1000 milliárd forintot jelent a bankoknak a beterjesztett elszámolási törvényjavaslat. Elemzők szerint a jogszabály legtöbb elemére számítani lehetett, meglepőnek tartják viszont a 2016 áprilisáig előírt kamatemelési moratóriumot, illetve azt, hogy a végtörlesztettek bekerültek a javaslatba.

Az import és az export növekedési ütemének felgyorsulása ellenére az MTI által megkérdezett piaci elemzők szerint a külkereskedelmi többlet az év hátralévő részében lassabban emelkedik.

A GDP bővülése második negyedévben elérte a 3,9 százalékot, a növekedés fő forrása egyrészt az ipar, illetve a korábbi nagy autóipari beruházások termelése. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint azonban a közeljövő nem lesz ilyen fényes, ennek több oka is van.

A módszertani váltás hatása a most közzétett adatokban már nem jelentkezik, ezért lassulhatott a kiskereskedelmi forgalom növekedése júliusban, vagy más az ok?

A KSH átírta a számokat: ahogy pörög a belső kereslet, úgy bővül az import és úgy csökken a külkertöbblet. Az orosz-ukrán konfliktus a szakértő szerint pedig a kivitelünk szintjére veszélyes.

Kedvezőnek tartják a nemzetgazdasági beruházások második negyedéves adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint ugyanakkor a növekedési ütem lassulása várható.

Kitarthat a foglalkoztatottság növekedése az év végéig az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik azt is megjegyezték, hogy a versenyszféra egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a mutató javulásához.

Júniusban magasabb lett a vártnál a külkereskedelmi többlet. Elemzők szerint ennek egyik oka, hogy az ipari termelés is kedvezőbben alakult. Viszont az év hátralevő részében már arra számítanak, hogy a gazdasági növekedést nem az export, hanem a belső fogyasztás és a beruházások fogják húzni.