Júniusban az export és az import euróban számított értéke 4,5, illetve 3,8 százalékkal bővült tavaly júniushoz viszonyítva, a külkereskedelmi mérleg többlete 72 millió euróval 610 millió euróra nőtt 2013 azonos hónapjához képest.
A kivitel értéke 7,0 milliárd eurót (2162 milliárd forintot), a behozatalé 6,4 milliárd eurót (1972 milliárd forintot) tett ki. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év hatodik hónapjában 610 millió euró (190 milliárd forint) volt. A júniusi kivitel 78, a behozatal 74 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a júniusi adat magasabb a vártnál, amelynek egyik oka az, hogy az ipari termelés is kedvezőbben alakult az előre jelzettnél. A szakértő utalt arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus a vártnál kevésbé viselte meg a hazai kivitelt és az ipari termelést, ez a májusi adatokban látszódott.
Elkezdünk vásárolni
Az év hátralévő részére Balatoni András arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet tendenciájában csökkenni fog, azaz az import gyorsabban fog nőni az exportnál. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy nagyok a hullámzások, így nehéz azonosítani azokat a trendeket, amelyek egyértelműen a konjunktúrához köthetők.
Az év végére csökkenteni fogja a mostani masszív külkereskedelmi többletet az emelkedő belső vásárlóerő, a növekvő fogyasztás és az állóeszköz felhalmozás import igénye, ugyanis a többlet egyik oka a gyenge fogyasztás, a beruházások alacsony szintje volt. Az ING vezető elemzője 2014-re éves összegben 5,9 milliárd euró külkereskedelmi többletre számít. Hozzátette: ezt ideiglenesen ellensúlyozhatja a forint gyengülése.
Ezért ilyen az importadat
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén azt emelte ki, hogy nőtt a külkereskedelmi többlet júniusban. Hozzátette: az export és az import dinamikája hónapok óta alacsony, 3-5 százalék közötti mértékben tud növekedni éves szinten. Ez az elemző szerint azt mutatja, hogy az európai piac felvevőképessége nem túl erőteljes. Az alacsony behozatal pedig összefügg a kiskereskedelmi forgalommal, tehát azért is alacsony az import, mert a lakosság nem fogyaszt - fogalmazott.
Az ipar viszont nagyon jól teljesít, mutatott rá a K&H Bank vezető elemzője, hozzátéve: ebből arra lehet következtetni, hogy a megtermelt készletek egy része még nem hagyta el az országot. Az is lehetséges, hogy az országban előállított javakat belföldön értékesítik, ami szerkezeti váltást vetít előre az iparban. Erre majd a részletes adatokból lehet pontosabb következtetést levonni.
A külkereskedelmi többlet nőtt, ugyanakkor az export-import növekedése közötti különbség az év hátralévő részében egy százalék körül alakulhat. A K&H elemzője nem számít jelentős mérlegtöbblet növekedésre, ez éves szinten 7,3 milliárd euró lehet, ami a GDP-nek nagyjából a 7,3 százaléka. A szakértő kitért arra, hogy a második félévben a gazdasági növekedést nagy valószínűséggel nem az export, hanem a belső fogyasztás és a beruházások fogják húzni.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
