Lassult a növekedés
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: bár januárban a bérek növekedési üteme nemzetgazdasági szinten és a rendszeres bérek esetében is enyhén lassult az előző hónaphoz képest, mind a költségvetési, mind a versenyszférában évek óta stabil a bérek növekedése.
Hozzátette, hogy a bérek emelkedése és az alacsony infláció, defláció pedig a vásárlóerő jelentős emelkedését eredményezi.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a kedvező januári adatokat a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével és a negatív inflációval indokolta. Egyetértett abban, hogy a reálbérek és a foglalkoztatottak számának emelkedése ösztönzőleg hat a háztartások fogyasztására.
Így is jók a számok
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint bármelyik mutatót - nettó vagy bruttó bér - nézzük, egyértelmű a növekedés, továbbá a versenyszférában foglalkoztatottak számának emelkedése szintén arra utal, hogy a magyar gazdaság kezd egészséges irányba elindulni.
Januárban 4,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés 3,5% volt, így a reálbérek a januári 1,4 százalékos fogyasztói árcsökkenés mellett közel 5,6 százalékkal nőttek - írja Suppan Gergely a Takarékbank elemzésében.
Bővül a munkahelyek száma
A versenyszférában 3,5 százalékos bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés 3% volt. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 3,7 százalékkal emelkedtek a bérek. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 2 százalékkal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül azonban elérte a 3 százalékot, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenésére utal az előző évi magas bázishoz képest.
A vállalkozásoknál 3 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi. Tavaly 3 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó és a nettó bérnövekedés 4,9% volt, ami a tavalyi -0,2 százalékos infláció mellett 5 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezett.
Felfuthat a foyasztás
Idén 4% körüli átlagos bérnövekedés és 0 százaléknál kissé alacsonyabb infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3% feletti növekedésére számítunk, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem.
Az Országgyűlés napokon belül elfogadhatja. 
