A Központi Statisztikai Hivatal ma közölte, hogy 7,7 milliárd eurónyi árut exportáltunk szeptemberben - ez történelmi csúcs.
Egyszeri kisiklás?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: soha nem volt ekkora a külkereskedelmi mérleg havi többlete, így az augusztus "egyszeri kisiklásnak" értelmezhető. Szeptemberben visszatért a lendület a magyar gazdaságba, a külkereskedelem élénkülését már a hétfői iparstatisztika is előre jelezte - mondta.
A kedvező külkereskedelmi adatban az olcsó olaj hatása is benne lehet, vetette fel az elemző, aki szerint a dinamikát döntően a feldolgozóipar jó teljesítménye adta. Ezzel kapcsolatban az eurózóna gazdasági teljesítménye jelenthet komolyabb kockázatot, ellentmondásosak a gazdasági adatok - fejtette ki.
Jó lenne, ha az eurózóna nem fordulna újabb recesszióba az év második felében, mivel a magyar export döntően ide irányul - tette hozzá. Úgy vélte, a növekedést mérsékeli majd a bázishatás, mivel a magyar gazdaság a tavalyi év második felében fordult érdemi növekedési pályára. Török Zoltán szerint az export és az import egyaránt 5-6 százalékkal nőhet az idén.
Balatoni András, az ING Bank elemzője szintén úgy vélte: magas, és meglepetést keltő, hogy az export euróértéke 5,8, az importé 5 százalékkal nőtt szeptemberben, míg augusztusban 4 illetve 0,6 százalékos csökkenést mért a KSH éves bázison. Az elemző szerint ugyanakkor fenntartással kell kezelni az adatot, mert az ipar termelési volumene nem érte el a június-júliusi szintet.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
