|
| A 2016-os költségvetés Kövér László házelnök kezében. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Több lesz a bevétel, van miből költeni és nagyvonalúnak lenni
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a GDP-hez mérten 2 százalékos deficitcél tartható jövőre, és mutatja, hogy a kormány eltökélt az adósságráta csökkentésében, amelyre az emelkedő adóbevételek adják a fedezetet, mint az áfa, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás.
Az emelkedő adóbevételek és az adósságráta csökkentése mellett is van lehetőség ugyanakkor arra, hogy a kormány növelje kiadásait, vagy csökkentsen bizonyos adónemeket, mint a hús áfája - tette hozzá.
Balatoni szerint jobb is, hogy a 2016. évi költségvetési terv nem felel meg az adósságképletnek, mivel a jelenleg érvényben lévő képlet nagyon felerősíti a gazdasági ciklus hatásait, rosszul reagál bizonyos sokkokra, ezért fontos, hogy azt eltöröljék és helyettesítsék, vagy teljesen átírják. (A háttérről itt írtunk bővebben >>)
| Megnéztük, mire költünk a legtöbbet és hol lesz a legnagyobb változás. Kiderült, mennyivel csökken a bankadó, mennyivel kaphat több pénzt a Klik és a közmédia, mennyiből gazdálkodhatnak a pártok. Ilyen lesz a 2016-os költségvetés >> |
Jó, hogy kisebb lesz az állam - csak ne legyen baj a kapkodásból
Ürmössy Gergely, az Erste Bank Hungary elemzője pozitív fejleménynek tartja, hogy az idei költségvetéshez képest nagyságrenddel csökkennek a 2016. évi fő számok: a kiadási oldal több mint 600 milliárd forinttal, a bevételi több mint 500 milliárd forinttal kevesebb az idei előirányzatnál.
Hozzáfűzte: amennyiben később, az őszi tervezési időszakban a kormány mégis változtat a főszámokon, akkor inkább bizalomromboló hatása lesz a korai költségvetési tervezésnek.
A kormány által jövőre várt 1,6 százalékos inflációt az elemző túl alacsonynak tartja, az elemzői várakozások átlaga közel van a 3 százalékhoz. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, elképzelhető, hogy várhatók olyan intézkedések - például újabb rezsicsökkentés -, amelyek az inflációt továbbra is a jelenlegi alacsony szinten tartják majd.
Kár, hogy nagy reformokba megint nem vágnak bele
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője alapvetően az elemzői konszenzussal összhangban lévőnek nevezte a makrogazdasági pályát, amelyre a 2016-os büdzsé épül. Mély elemzésre még nem volt idő, de a 2,5 százalékos GDP előrejelzést és az 1,6 százalékos inflációs tervet is teljesíthetőnek nevezte, megjegyezve: az utóbbi évektől eltérően a kormányzat nem becsülte felül a várható pénzromlást.
A költségvetés szerinte arra épít, hogy ösztönözve a lakossági fogyasztást igyekszik fenntartani a gazdasági növekedés ütemét, amelynek idei fő ösztönzői az uniós pénzek dömpingje és a kormányzati kiadások is csak mérsékeltebbek lehetnek az elkövetkező évben.
"Látszik, hogy a költségvetési fegyelmen nem lazít a kormányzat" - tette hozzá, megjegyezve: az adócsökkentések fedezetét elsősorban a kamatkiadások csökkenése adja, az elsődleges egyenleg szinte változatlan. A tervezett 2 százalékos hiánycél is teljesíthető. Ugyanakkor hiányolta, hogy a költségvetésben nem jelennek meg nagyléptékű szerkezeti reformok. Ilyen lehetett volna szerinte az oktatás, illetve az egészségügy kiadásainak jelentős emelése, az egyéb kiadások terhére.
Bár az eltelt időszakban mérséklődő tendencia rajzolódott ki, a BUX index mégis 9,3 százalékkal emelkedett az első negyedévben. 
