Idén első félévében csúcsra lett járatva a magyar gazdaság: a GDP bővülése második negyedévben elérte a 3,9 százalékot, amire utoljára 2006 első negyedévében (szintén egy választási évben) volt példa - írja elemzésében Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. A növekedés fő forrása egyrészt az ipar, illetve a korábbi nagy autóipari beruházások termelése.
Az ágazat bővülését jelentős működőtőke-beáramlás előzte meg, ami új kapacitásokat és munkahelyeket teremtett. A külföldi működőtőke a hazai felzárkózás legfőbb motorja volt az elmúlt 20 évben és a kedvező hatásai most is érződnek. Ilyen hatás például, hogy nem csak a járműgyártásban, hanem a beszállító ágazatokban is nőnek a beruházások, ez a másodkörös hatás pedig újabb munkahelyeket, kapacitásokat teremt.
Az állam is besegített
A növekedést emellett az állam is jelentősen élénkítette: az ING Bank számításai szerint a költségvetés romló strukturális egyenlege 1,4 százalékponttal romlott tavalyhoz képest, így jelentősen, közel 1 százalékponttal hozzájárult a növekedéshez.
A hatás termelési oldalon elsősorban az építőiparban csapódik le, felhasználási oldalon pedig a beruházásokat pörgeti. Növeli a beruházásokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja is, ennek köszönhetően az állóeszköz-felhalmozás közel 19 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési évekre jellemző osztogatás a fogyasztásban is tetten érhető.
Beindult a fogyasztás
|
| Balatoni András |
A reálbérek jelentősen nőttek az elmúlt időszakban, így a fogyasztás is emelkedésnek indult: A 2,5 százalékos emelkedése kimagasló az elmúlt évekhez képest. A kormány emellett a közműcégekkel finanszíroztatta a választási évekre jellemző magas reálbér-indexet: a rezsicsökkentés miatt mélypontra bukó infláció szintén a vásárlóerő emelkedését eredményezte. A belső kereslet egyre inkább erőre kap, részben a kormányzati keresletélénkítés miatt. Ez azonban a növekedés másik forrását, azaz a nettó exportot mérsékli, aminek a növekedési hozzájárulása nullára süllyedt az előző év azonos időszakához képest.
Mit várunk a közeljövőben?
A gazdasági növekedés nagy valószínűséggel mérséklődni fog a második félévben részben gazdasági, részben pedig technikai hatások miatt.
A kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5,5 százalék. Jól jelzi az ipari kilátások romlását a beszerzési menedzser-index, azaz a PMI megbicsaklása, emellett az év vége a szezonális hatások, valamint a magas bázis miatt várhatóan szintén nem lesz olyan acélos az iparban. Ezzel szemben a mezőgazdasági hozzáadott-érték vélhetően tovább növekszik a kedvező időjárás miatt megugró terméshozamok miatt. A kis súlyú ágazat megóvhatja a második féléves növekedést a jelentős lassulástól. Összességében az idei évben 3,3 százalékos növekedéssel kalkulálunk.
A bankok gigavesztesége sem segít
Balatoni András szerint jövőre tovább lassul a gazdaság növekedése. Ennek oka egyrészt, hogy a költségvetési mozgástér elfogy az idei évben, vagyis a fiskális politika növekedési-hozzájárulása nulla negatív lehet 2015-ben.
A devizahiteles csomag okozta gigaveszteség a mérlegük összehúzására ösztönözheti a bankokat, ami a hitelezés piaci lábának további szűkülését eredményezheti. A Növekedési Hitelprogram frissen kibővített keretösszege, valamint az időtartamának elnyújtása csupán lassíthatja ezt a folyamatot, de teljes mértékben ellensúlyozni nem tudja. Míg tehát az idei évben nagy valószínűséggel 3 százalékot meghaladja a növekedés, addig a jövő évben a 2 százalékot sem fogja elérni az ING Bank számításai szerint.
Már a fillérenkénti változásokat is meg kell becsülni a reggeli órákban. 
