A Központi Statisztikai Hivatal pénteken első becslés alapján közölte, hogy az ipari termelés 7,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest 2014-ben, tavaly decemberben pedig 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Tavaly decemberben a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a termelés 2013 azonos hónapjához mérve, az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés 1,7 százalékkal csökkent. Részletek >>
Minden azon múlik, mi van az autóiparban
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, arra lehetett számítani, hogy havi összevetésben csökken az ipari termelés decemberben, amely az év végi autógyártás leállásának tudható be, az ágazat továbbra is jó szinten teljesít, a kilátások továbbra is kedvezőek.
Rámutatott, hogy az ipari struktúra átalakult, az autógyártás egyre nagyobb súlyt képvisel, szezonalitása eltér az ipar többi ágtól, bizonytalan, hogy melyik évben mekkora a decemberi autógyári leállás, példaként említette, 2013-ban év végén hosszabb ideig nem termeltek, mint 2014-ben.
Az ING Bank vezető elmezője elmondta, hogy az ipari konjunktúra ugyan lanyhult, de továbbra is jó szinten teljesít az ágazat, a különböző bizalmi indexek bár némileg csökkentek, de még mindig közel vannak a történelmi csúcsokhoz, ami azt jelzi, optimisták a vállalati vezetők, a rendelésállomány is szépen bővül.
Az idén várhatóan a hazai és a német ipar közötti szinkron ismét helyreáll. Az elmúlt időszakban a német ipari kilátások folyamatosan romlottak, miközben a hazaiak jók maradtak, a magyar vállalatvezetők optimisták voltak, a bizalom magas szinten stabilizálódott, a megrendelési állományok kedvezően alakultak, többnyire azért, mert az új autógyárak termeltek, így kevésbé lett a magyar ipar érzékeny a külpiaci konjunktúra mozgására - tette hozzá Balatoni András.
Csoda nem történt, de jók a kilátások
Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint decemberben nem tudott igazán lendületet venni a hazai ipari termelés, ugyanakkor kedvezőek a jövőbeli kilátások.
Hozzátette: az elmúlt mintegy fél évben a munkanaphatással kiigazított adatok szerint nem tudott igazán kimozdulni az ipar dinamikája a 3-5 százalékos tartományból, igaz, a december általában a nagyobb leállások hónapja, ami torzíthatta az adatot, így a február 12-én esedékes részletes adatok akár jelentősebben is árnyalhatják majd az összképet.
A tavalyihoz hasonló 10 százalék feletti ipari termelési növekedési ütem ugyan nem várható, de a rendelési állományok kedvezőek voltak, így idén 5-6 százalékos bővülésre számít az elemző.
Fazakas Péter emlékeztetett továbbá, hogy a harmadik negyedéves 3,2 százalékos GDP növekedésen belül az ipar hozzájárulása meglehetősen jelentős, 1,1 százalék volt. A negyedik negyedévben az átlagos ipari növekedés mintegy felére mérséklődött az előző negyedévhez képest, részben ennek is tulajdonítható hogy a piac 2,7 százalékra csökkentette várakozásait a negyedik negyedéves GDP növekedési ütemre.
Várjunk meg a következő adatokat!
Barczel Vivien, az Erste elemzője szintén kiemelte: az elmúlt hónapokban az autóipari termelés ingadozása nagy hatást gyakorolt az ipari termelés egészére, a decemberi kedvező adat mögött elsősorban továbbra is az autóipar állhat. Ugyanakkor az élelmiszeriparban látott ingadozások is valamelyest befolyásolták az ipar teljesítményét, az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékekre vonatkozó exporttilalom bevezetése óta az élelmiszeripar veszített a lendületéből.
Hozzátette: miközben az év elejére nagyobb mértékű, jó néhány hónapban kétszámjegyű bővülés volt jellemző, addig év vége felé már lassulást mértek.
Úgy vélte, érdemes a januári és februári adatokat is megvárni, s azokkal összhangban vizsgálni a lassulást, ugyanis ezekkel már teljesebb képet kaphatunk arról, hogy ténylegesen mennyire lett visszafogottabb az ipari termelés. A jövő heti részletes adatok is pontosabb képet adnak a bővülésről - tette hozzá.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
