A KSH második becslésében kedden megerősítette: a múlt év negyedik negyedévében 3,2, 2015-ben 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakával összehasonlítva.
A CIB Bank elemzői szerint már az előzetes adat, illetve a korábbi rész-statisztikák fényében meglepetést nem okozó GDP-számok megerősítették a felfutó növekedés mögötti részben szélesebb bázisú, de az uniós forrásfelhasználás miatt egyszeri tényezőkkel is erősen megtámogatott hatások jelenlétét. A részletes statisztikák alapján 2016-ra vonatkozóan változatlanul 2,0-2,3 százalékos GDP-növekedést várnak.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint 2,2-2,3 százalék körüli GDP növekedés lehet idén, amit elsődlegesen a háztartások erősödő fogyasztása húzhat.
Az építőipar ebből kimaradt
Termelési oldalon jelentős szerepe volt az iparon belül a feldolgozóiparnak, köszönhetően az autóipar kimagasló teljesítményének, illetve a szolgáltatásoknak, míg az építőipar nem tudott érdemben hozzájárulni a GDP növekedéséhez, a mezőgazdaság pedig szemmel láthatóan fékezte azt. Ezzel összhangban a felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása mellett a külkereskedelem volt a gazdaság fő motorja. A beruházások hatása leginkább semleges volt tavaly.
Mi lesz idén?
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: a beruházások és a háztartások fogyasztása kedvezően alakult, a beruházások egyértelműen jelezték az uniós források felhasználásának utolsó negyedévi felfutását. Idén is húzó tényező marad a háztartások erősödő fogyasztása. Az építőipar minimális emelkedést mutatott tavaly, míg a mezőgazdaság erősen lefelé húzta a növekedést. Idén átlagosan 2,3 százalékos GDP-növekedést várnak, amit a lassuló uniós forrásfelhasználás, az ipari termelés dinamikájának csökkenése és az építőipar visszaesése okoz.
A Hamász egyik vezetőjét, a 2023 októberi terrortámadás egyik kitervelőjét ölhette meg egy célzott légicsapással. 
