|
| Balatoni András |
A korábban várt 600-900 milliárd helyett mintegy 1000 milliárd forint veszteséget jelenthet a bankoknak az elszámolási szabályokról szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslat, de a lényegi kérdésekben nem okozott nagy meglepetést - mondta Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek.
A szakember szerint az korábban is egyértelmű volt, hogy a bankoknak jelentős veszteségeket kell majd elkönyvelniük. Erre a céltartalék képzését a második negyedévben elkezdték, 350 milliárd forintot már elkülönített a bankszektor, ami miatt veszteségessé vált az ágazat.
| A kormány múlt héten fogadta el a a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény meghatározza majd az elszámolás elveit és azt, hogy a családok milyen formában kapják vissza a tisztességtelenül elvett összegeket. Részletek >>> |
A devizahitelesek törlesztési terhe jelentősen csökken majd, ami segíti a lakossági fogyasztás növekedését - hangsúlyozta az elemző.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a bankrendszer rövid távon a jövő évben nem tudja majd támogatni a gazdasági növekedést, a pénzintézetek várhatóan elbocsátásokra kényszerülnek, és a hitelezés tovább szigorodik.
Jobban jártak
Balatoni András rámutatott: a magyar bankszektor tőkemegfelelési mutatója 17-18 százalék, ez várhatóan nem süllyed a kritikus szint alá, de egyes bankok rákényszerülhetnek, hogy tőkét emeljenek, illetve csökkentsék a mérlegüket.
A szakember kedvezőtlennek értékelte azt is, hogy a törvényjavaslat alapján a devizahitelesek sokkal jobban járnak, mintha forinthitelt vettek volna fel.
Az elemző szerint alapvető, hogy akik korábban már végtörlesztettek, azoknak csak feltételekkel, a korábban megkapott árfolyamkedvezmény levonása után jár vissza pénz. A végtörlesztéssel így is nagyon jelentős kedvezményt kaptak a devizahitelesek, indokolatlan lenne további kompenzálásuk - fogalmazott.
Más is 1000 milliárddal számol
|
| Gabler Gergely |
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy a szektor várható teljes, 1000 milliárd forintos terhe a korábbi várakozásoknál valamivel több. Hozzátette: az elszámolás menete bonyolult, illetve pontosan még nem tudni, hogy mennyit kell majd visszafizetniük a bankoknak, mert ennek módszertanát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozza majd.
A devizahitelesek ezt a körülbelül 1000 milliárd forintot leírhatják a hátralévő követelésből, ennyivel csökken majd a hitelösszeg, illetve csökkennek a törlesztőrészletek. Gabler Gergely szintén hangsúlyozta, hogy a bankszektor tőkehelyzete és hitelezési képessége viszont romlik majd.
Még egy meglepetés
Az elemző a törvényjavaslat nem várt elemének tartja a bankoknak 2016 áprilisáig előírt kamatelemési moratóriumot, szerinte ugyanis nem kizárt, hogy a piaci folyamatok a jövő év vége felé az MNB alapkamatának emelését kikényszerítik.
Gabler Gergely szerint kritikus kérdés lesz az is, hogy milyen árfolyamon történik majd meg a forintosítás. Ezt a most beterjesztett törvényjavaslat még nem tartalmazza. Hozzátette: ha nem piaci árfolyamon végzik a forintosítást, annak további negatív hatása lehet a hazai pénzpiacokra, és további forintgyengülést hozhat.
|
Moratórium és moratórium között is van különbség Míg a kilakoltatási moratórium úgy-ahogy még elfogadható volt és nem számított a piacgazdaságba történő durva belenyúlásnak, a kamatemelési moratórium a banki kockázatkezelésbe történő durva belenyúlásnak tűnik, amit - megítélésünk szerint - prudenciális okok miatt a Magyar Nemzeti Bank sem hagyhat szótlanul.Részletek >>> |
Pedig tavaly is jött már 759 millió eurónyi hitel. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
