A gyenge forint vagy a módszertan? Mi az oka a lassulásnak?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,3 százalékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbihoz képest a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Júniusban 4,1, májusban 4,9 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme.

A módszertan tehet róla

Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint a dohánykereskedelemben és az adatszolgáltatásban tavaly beállt módszertani változások hatása megszűnt, így az eddig irreális növekedési adatok korrigálnak.

A júniusi kiskereskedelmi forgalomnövekedés 4,1 százalékos volt, a módszertani hatásoktól megszűrt emelkedés azonban csak 1,6 százalék. Ehhez viszonyítva pedig a július havi eredmények valójában gyorsulást mutatnak. A szakértő úgy véli, a júliusi adatok összességében a várakozásoknak megfelelően alakultak, az év hátralévő részében továbbra is 2 százalék körüli kiskereskedelmi forgalomnövekedés várható - mondta.

Hozzátette: míg a reálbér növekedések gyorsíthatják, a forint további gyengülése visszavetheti a fogyasztást, ennek következtében a kiskereskedelmi forgalomnövekedést is.

Több pénze van az embereknek

Balatoni András, az ING Bank elemzője szintén kiemelte: a forgalomnövekedésben megfigyelhető lassulás elsősorban az adatgyűjtésben tavaly eszközölt változások következménye. A reálbértömeg jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, amely egyre inkább megjelenik a fogyasztásban és gyorsítja a kiskereskedelmi forgalomnövekedést is - tette hozzá.

A szakértő előrejelzése szerint az emelkedő munkabérek és foglalkoztatottság eredményeként a lakossági bizalom is folyamatosan növekszik, így gyorsuló, éves szinten átlagos 5,5 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedésre számít az elemző.

A gyenge forint tehet a lassulásról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint a lassulás oka, hogy a gyenge forint árfolyam miatt az import alapanyagok és a fogyasztási cikkek drágultak, így a háztartások kevesebbet költöttek. A közlemény ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az import termékek fogyasztói árát a világpiaci ármozgás is befolyásolja, ezért nemzetközi árcsökkenés ellensúlyozhatja a forintgyengülés hatását. 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a családi költekezés a gazdasági teljesítményhez igazodik, így továbbra is növekedésre lehet számítani, azonban mértéke előreláthatóan kisebb az első félévinél.