Az EKB csütörtökön bejelentette, hogy havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít, amely euróövezeti állam- és magánkötvények vásárlására irányul majd. A likviditásnövelő programot az idén márciusban indítják és 2016 szeptemberében fejezik be.
Magyarországra is juthat a pénzből
| Habár a program során kizárólag euróövezeti kötvényeket vásárolnak, a piacokon megjelenő likviditás miatt csökkenhetnek az övezeten kívüli uniós tagországok, így Magyarország kötvényhozamai is. Ennek hatására több eszköz marad gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. |
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kifejtette: a globális likviditás emelkedése azzal jár, hogy egyre több pénz keresi helyét a világban, és Magyarország még mindig többlethozamot kínál az európai kötvényekhez, illetve az amerikai hozamszinthez képest, emiatt ide áramolhat a tőke.
Az EKB lépése folyamatosan növeli az eurólikviditást, aminek hatására tovább eshetnek a hozamok, és az ilyen finanszírozási környezet előbb-utóbb jót fog tenni a beruházásoknak és a fogyasztásnak - mondta az elemző. Hozzátette, hogy az EKB bejelentése után a magyar állampapír hozamok is estek, a forint pedig erősödött. Véleménye szerint ez a pozitív hatás mindaddig fennmaradhat, amíg az amerikai központi bank nem kezd kamatemelésbe, ez ugyanis ismételten emelheti a feltörekvő országok kamatszintjét.
|
Pálffy Gergely, a Buda-Cash Brókerház devizapiaci elemzője is úgy vélte, hogy Magyarország "nyerhet az ügyön", mert a nagyobb pénzbőség, és az a tény, hogy az EKB olcsóbbá teszi a pénz- és tőkepiaci befektetések költségét Európában, nagyobb kockázatvállalásra sarkallja a befektetőket. És mivel a magyar kötvények egyébként is nagyobb kamattal kerülnek ki a piacra, és nagyobb hozammal forognak, így az eddigieknél nagyobb befektetői kör figyelmét kelthetik fel. Hozzáfűzte, hogy az állampapírpiacra érkező nagyobb külföldi kereslet a forintot is erősítheti. |
Jöhet a magyar kamatcsökkentés?
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint az EKB döntése nyomán gyengülő euró pozitív hatással van a forint árfolyamára, emellett a javuló európai gazdaság növelheti Magyarország exportpiaci kilátásait, így áttételesen javíthatja a magyar növekedési kilátásokat is. Úgy vélte, a lépés jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek.
Úgy vélte, a lépés jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek, ugyanakkor nem gondolja, hogy erre már a monetáris tanács következő heti ülésén sor kerülne.
Már a görög választásoktól fáznak a piacok
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az EKB által bejelentett 60 milliárd eurós keretösszeg árnyalatnyival magasabb a vártnál, másfelől a program legalább másfél éves futamideje hosszabb, mint amire a piacok számítottak. A lépés nyomán a hozamkörnyezet az eurózónában, ezen keresztül Magyarországon alacsony szinten maradhat.
Véleménye szerint annak ellenére, hogy az EKB lazított a feltételeken, a magyar jegybank jövő keddi ülésén várhatóan nem nyúl a kamatszinthez. Ugyanakkor, ha tartósan kedvező lesz a nemzetközi környezet, akkor mérséklődhet a magyarországi kamatszint. Hozzátette, hogy a nemzetközi hangulat alakulása azonban bizonytalan, az egyik legjelentősebb kockázatot a vasárnapi görög választás jelenti.
Hogy látják a londoni elemzők?
Az euróövezeti jegybank mennyiségi enyhítési programja sem jelenti azt, hogy elmúlt az elhúzódó euróövezeti defláció súlyos veszélye - vélekedtek az EKB eszközvásárlási programjának csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza hangsúlyozta, hogy az egyelőre márciustól 2016 szeptemberéig meghirdetett, havi 60 milliárd eurós - összességében 1100 milliárd eurós - program az amerikai Federal Reserve, illetve a Bank of England - a brit jegybank - mennyiségi enyhítési programjainak kezdeti szakaszaiban végrehajtott havi eszközvásárlások értékéhez jár közel.
Ugyanakkor kiemelte, hogy az EKB-programban benne vannak a már zajló, havi 10 milliárd euró körüli egyéb eszközvásárlások, vagyis a pótlólagos likviditás nem 60 milliárd, hanem 50 milliárd euró.
Ez olvasható az új védelmi stratégiában. 
