Bartha Lajos elmondta: a jegybank szeretné elérni, hogy bizonyos kereskedésekben kötelező legyen a kártyaelfogadás, sőt nemcsak a vállalatok, de a magánszemélyek esetében is korlátoznák a készpénzes fizetések értékhatárát.

MNB: túl sok a kápé

Túl sok a sárga csekk

Jönnek a Matolcsy-bankók

Heteken belül kijöhetnek az új, ún. Matolcsy-bankók, ezeken már az új MNB-elnök aláírása lesz látható. Az első ilyen pénzek kétezresek lehetnek.

Bejelentette: idén július 1-től az MNB a két nagy kártyatársaság és a helyi vállalkozók részvételével kísérleti kártyaolvasó (POS) telepítési programot indít el Fejér megyében. Az egyik kártyatársaság, a MasterCard még anyagi segítséget is nyújt, ez azonban csak egy megyében teszi lehetővé a pilot-projekt elindítását, ám ha sikerrel jár a kísérleti program, az MNB szeretné, hogy uniós pénzek felhasználásával folytassák a POS-telepítési akciót, amire országos szinten 6-8 milliárd forint kellene.
Bartha Lajos elmondta: a készpénzes fizetés visszaszorításában a kártyaelfogadó hálózat bővítése fontos szerepet játszik. Ismertette: az elmúlt évben a kártyás fizetési forgalom 7,8 ezer milliárd forintot ért el, a postai fizetések összege, főleg a sárga csekkes befizetések miatt, 4,6 ezer milliárd forintot tett ki.

Bartha Lajos úgy vélte: a sárga csekk esetében a tavaly elfogadott jogszabályok negatívan diszkriminálják azokat az ügyfeleket, akik nem sárga csekkel fizetnek, mivel annak költségeit az ügyfeleknek kell állniuk. A sárga csekk és a csoportos beszedés problémáinak hatékony kezelését tenné lehetővé az elektronikus számlakibocsátás és az elektronikus fizetések szélesebb körű elterjedése - fűzte hozzá.

A kártyás fizetésnél kevesebb illetéket terhelnek ránk a bankok

Bartha Lajos a tranzakciós illetékről elmondta: a jegybanknak még nincsenek adatai arról, hogy változtak-e a banki ügyfelek pénzforgalmi szokásai a tranzakciós díj bevezetésének hatására (az államháztartási adatokból arra lehet következtetni, hogy sokan változtattak).
A jegybank szerint az kedvező, hogy a bankok az elektronikus fizetés felé terelik az ügyfeleket, mivel - a jegybank ismeretei alapján - az elektronikus ügyleteknél, közülük főleg a kártyás fizetéseknél kisebb mértékben hárítják át az ügyfelekre a bankok a tranzakciós illetéket - tette hozzá.

Kitért arra is: ha a kormány esetleg emelné a tranzakciós illeték mértékét, akkor az MNB azt javasolja, hogy tovább növekedjen a banki elektronikus szolgáltatások előnye az illetéknél A jegybank azt sem tartaná lehetetlennek, ha a kártyás tranzakciók illetékmentesek lennének.

Bartha Lajos szerint az MNB továbbra is azon az állásponton van, hogy a kártyás vásárlások után a kibocsátó banknak járó bankközi jutalékot, az úgynevezett interchange-díjat mérsékelni kell. A csökkentés mellett a nemzetközi, regionális szinthez kell kapcsolni a jutalékokat, ami a mostani mérték felére-harmadára csökkentené a jelenlegi díjakat. A jegybank azt akarja elérni, hogy az új szabályozás már a jövő január elsejétől legyen hatályos - fűzte hozzá.