Könnygázfelhő gomolyog egy diák körül, aki a növekvő árak miatt tiltakozik társaival az iráni kormány ellen a Teheráni Egyetemnél 2017. december 30-án, néhány órával az után, hogy kormánypárti tüntetők fejezték ki támogatásukat Irán vezetése iránt. (Fotó forrása: MTI/EPA)

2009 óta nem látott kormányellenes tüntetéshullám indult Iránban múlt csütörtökön a széleskörű korrupció, az áremelések, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a fiatalkori munkanélküliség magas szintje, a környezeti leromlás és a szíriai polgárháborúban való részvétel pénzszórása miatt. A jelentések eddig 15 halálos áldozatról számolnak be, bár a rendőrség tucatnyi városban nyitott tüzet a tiltakozókra, vélhetően további haláleseteket okozva. A hivatalos és a közösségi média közléseiből országosan több száz letartóztatásra lehet következtetni.

Szándékos félreértés

Az elmúlt évek teheráni megszorító politikája nem kedvezett a munkahelyteremtésnek, a jelenlegi 18 százalékos jegybanki alapkamat sem igazán segíti a gazdasági élet dinamikáját és a szankciós rezsim utáni kisebb felfutás sem jutott el még meg az alsóbb néprétegekhez. A jelenlegi megmozdulások hasonlóak az 1991-1992-es állapotokhoz, amikor az infláció 46 százalékot ért el, az alapélelmiszerek ára az égbe szökött és az iráni riált egy-huszadára értékelték le.

Trump egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal -, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban. „A nagyszerű iráni népet évek óta elnyomják. Ez a nép hiányt szenved élelemből, és vágyik a szabadságra. Az iráni népet emberi jogaival együtt vagyonától is megfosztják” – írta az elnök. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata volt a friss iráni eseményekkel kapcsolatban.

A befolyásos héjának tekintett Lindsey Graham republikánus szenátor is úgy vélekedik, hogy a szankciós rezsim feloldása által felszabadított pénzek csak arra jók, hogy az ajatollahok rezsimje azt a „hadsereg újjáépítésére és a közel-keleti destabilizációra költse”. Graham felszólította Trumpot, hogy egy beszédben nyilvánítsa bukottnak az iráni nukleáris megállapodást és fejtse ki, miként lehetne egy jobb megállapodást tető alá hoznia. Itt szükséges megjegyeznünk, hogy akárcsak a Jeruzsálem státuszáról szóló döntésnél, Washington mintha nem is érzékelné, hogy ezekben az esetekben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott döntésekről beszélünk, ahol a nemzetközi jog szerint a Fehér Háznak egyszerűen nincsen felhatalmazása egyoldalúan dönteni.

Jöhetnek a kommandók?

Káncz Csaba

Hacsak már eleve nem a fegyverekre és a törvények látókörén kívül működő kommandókra lett tervezve Trump új Közel-Kelet politikája. A tegnapi izraeli sajtó széles körben számolt be arról az értesülésről, amely szerint az amerikai titkosszolgálatok zöld lámpát adtak Izraelnek ahhoz, hogy merényletet hajtsanak végre egy vezető iráni tábornok ellen. Az esetleges merényletet Teherán teljes joggal tekinthetné háborús cselekménynek, amely hadüzenettel járna.

A célkeresztbe került személy Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges egység parancsnoka. Szulejmáni széles körű ismertségre tett szert a közel-keleti fegyveres konfliktusokban bizonyított kiemelkedő stratégiai és taktikai képességei miatt, aki személyesen győzte meg 2015-ben Putyin elnököt arról, hogy Moszkvának be kell avatkoznia a szír polgárháborúba.

Három éve Izrael már közel került ahhoz, hogy kivégezze Szulejmánit Damaszkusz közelében, de akkor még az Obama által vezetett Fehér Ház ennek keresztbe tett. Izrael egyébként hírhedt a külföldön végrehajtott titkos merényleteiről. Egy nagy port felvert művelet során 2008-ban izraeli ügynökök végeztek ki egy vezető szír tábornokot és Asszad elnök személyes tanácsadóját, mialatt a tábornok családjával és ismerőseivel vacsorázott Tartuszban, a szír tengerparton fekvő villájában.

Káncz Csaba jegyzete