|
| Lesz minek örülni, ha átmegy a törvény. Fotó: EPA/Radek Pietruszka |
Hivatalosan előterjesztette szerdán javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára az Európai Bizottság, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson.
Viszont nem erre találták ki
Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.
Mi lesz, ha a görögök nem fizetnek?
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.
"Ez nem könnyű választás. Tisztában vagyunk azzal, hogy több eurózónán kívüli ország aggályokat fogalmazott meg" - húzta alá Dombrovskis, aki arra is kitért, hogy emellett még egy reális megoldási lehetőség volt, hogy Görögország kétoldalú kölcsönt kap a többi tagállamtól, de aziránt nem volt elegendő érdeklődés, vagyis a többi tagország kétoldalú alapon nem igazán akar pénzt kölcsönözni Athénnak.
Lehet is, meg nem is
Dombrovskis kiemelte, hogy a jogi szabályozás szerint az EFSM-et az ESM létrejötte után nem lehet olyan problémák megoldására használni, amelyek az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását érintik, arra valóban az ESM szolgál, de egy konkrét tagállam megsegítését lehetővé teszik, függetlenül attól, hogy az eurózóna tagja-e.
Csak egy kis időre adnak most pénzt
A tanács elé terjesztett javaslat értelmében Görögország a döntés kihirdetésekor azonnal, egy összegben megkapná a hétmilliárd eurót, amint megköti az ehhez kapcsolódó hitelszerződést és szándéknyilatkozatot, ami a pénzért cserébe elvárt gazdaságpolitikai intézkedéseket tartalmazza, vagyis Athén ezt a hétmilliárd eurót sem feltételek nélkül kapná. A brüsszeli testület elképzelése az, hogy az EFSM-től kapott áthidaló kölcsönt Athén azonnal visszafizeti az alapba, amint pénzhez jut az ESM-mel kötendő megállapodás révén az új, harmadik mentőprogramból.
Így osztják
Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy "nagyon fontos nemzeti érdeket" érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.
Mindeközben
Jelenleg Görögországban a Sziriza zárt ajtók mögött tárgyal, hamarosan elfogadhatják a reformjavaslatokat a hétmilliárd euróért cserébe.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
