|
| Fotó: Spar |
Az afrikai sertéspestis drasztikus és egyelőre végeláthatatlan árfelhajtó hatásáról szólnak a hírek az elmúlt hónapokban. Mint arról mi is több cikkben beszámoltunk már, ősztől kezdődően már a fogyasztók is egyre nagyobb mértékben érezhetik ennek kedvezőtlen hatását, az árak emelkedése pedig novemberben sem ért véget, előző évhez képest átlagosan 15 százalékkal többet kell kiadni a sertéshúsok kilójáért a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Novemberben a rövidkaraj kilója 1650, a sertéscombé pedig 1430 forint volt, miközben a gyakran sertéshúsból készülő feldolgozott termék egységára 1670 forint - írja az mfor.hu.
Vagyis ma már drágább a feldolgozott, sertésből is készíthető, gyakran minősége és alacsony hústartalma miatt lenézett - korábban még a legolcsóbb felvágottnak tartott - párizsi.
Egy év alatt utóbbi ára 14 százalékkal emelkedett, miközben a rövidkaraj kilójáért idén novemberben 12 százalékkal kellett többet kiadni, a sertéscomb esetében pedig 17 százalékkal hagyunk ott többet a boltban most, mint egy évvel ezelőtt.
A folyamatokért egyértelműen a Kínában kirobbant afrikai sertéspestis áll, mely várakozások szerint akár a teljes kínai sertésállományt megfelezheti. Emiatt az ország képtelen kielégíteni a magas fogyasztói igényeket, az importigény pedig jelentősen felnyomja a világpiaci árakat, ami a magyar árszintekre is kifejti a hatását. Pedig idehaza egyelőre még csak vaddisznókban mutatták ki az amúgy rettentően virulens kórokozót, mely a húsban akár fagyasztva is nagyon sokáig képes elélni, hatékony védekezési mód védőoltás formájában nincs ellene.
Ilyen mértékű áremelkedések mellett az átlagos nettó keresetek egy év alatt "mindössze" 11 százalékkal nőttek, vagyis leegyszerűsítve, ugyanannyi pénzből kevesebb sertéshúst tudnak vásárolni a fogyasztók.
A drasztikus áremelkedési hullám azonban egy ponton túl a többi húsféle árára is kihathat. A sertéshús helyettesítőjeként funkcionál ugyanis a marha és a baromfihús is, ha az egyre drágább sertéshús helyett a vásárlók a másik két húsféle felé fordulnak, az megnöveli a termék iránti keresletet, ez pedig árnövelő hatással lehet. Ennek már mintha látszanának is az előjelei a KSH adataiban, hiszen a csirkeszárny, a csirkecomb és a bontott csirke egységára is lassú növekedést mutat előző évhez képest. Igaz, ezekben az esetekben még csak néhány százalékos emelkedésről beszélhetünk.
Velünk marad a drágulás
A sertéshús árának emelkedése pedig várhatóan még sokáig jellemezni fogja a sertéshúsok és belőle készített termékek piacát. Egyrészt a kínai állomány drasztikus csökkenése hosszú távon befolyásolhatja az ottani tenyésztők helyzetét és a kínálat nagyságát, másrészt rövidebb intervallumot nézve, az elérhető legutóbbi piaci adatok is megerősítik, hogy még hetekig számolni kell a termékkör további drágulásával. A Privátbankár szokásos Árkosár-felmérése során is a feldolgozott élelmiszerek jelentős áremelkedését tapasztalta, és ha pedig az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformáció rendszerének múlt hétre vonatkozó adatait nézzük, szintén megdöbbent értékeket látunk.
10 fővárosi hipermarket átlagára alapján a sertéskaraj, a sertéstarja, a sertéslapocka ára is idén még nem látott szinteket ért el, a téliszalámi ára pedig a 46. hét után újabb rekordot ütött meg.
Az AKI adatai szerint a
- a sertéskaraj kilója 1515 forint volt, 7 százalékkal (100 forinttal) drágább mint két héttel korábban (itt a 48. hétre vonatkozóan nincs adat),
- a sertéstarja ára 1449 forint, 1,7 százalékkal (25 forinttal) több az előző hetinél,
- a sertéslapocka kilója 1991 forintba került múlt héten, 1 százalékkal (20 forinttal) többe az előző hetinél,
- a téliszalámi kilója pedig már 8011 forintba került, ami 1,4 százalékkal, vagyis 116 forinttal magasabb ár az előző hetinél.
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
