|
| Matteo Salvini Emilia-Romagna régió központjában, Ravennába, 2020. január 24-én kampánybeszéd közben. Fotó: EPA / Pasquale Bove |
Ma kulcsfontosságú, Olaszország- és az EU politikai dinamikáját is meghatározó regionális választásokat tartanak az észak-olasz Emilia-Romagna és a dél-olasz Kalábria tartományokban. A római kormányban tavaly szeptemberben bekövetkezett baloldali fordulat óta több felmérés is azt jelzi, hogy a Matteo Salvini (Liga), Silvio Berlusconi (FI) és Giorgia Meloni (FdI) összefogásával létrejött egyesült jobboldalnak minden esélye megvan arra, hogy mindkét tartományban súlyos csapást mérjen az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt (PD) koalíciójára.
Salvini ante portas
Pedig a 4,5 millió lakosú, évente 157 milliárd eurós GDP-vel bíró, fejlett Emilia-Romagna tartomány hagyományosan baloldali régió. Az alig 2 milliós Kalábria a 34 milliárd eurós éves GDP-jével Itália szegényházának számít és egykor a Liga a térséget az „ország piócájának” nevezte. Márpedig ma mindkét tartományban a Salvini vezette jobboldalnak áll a zászló.
Orbán Viktor nagy olasz harcostársa, Salvini tehát diadalittasan térhet vissza az olasz nagypolitika színpadára. Salvini célja az, hogy idén a régiók nagy részét bevegye partnereivel. Egy sor fontos régióban rendeznek ugyanis még választást, így Apuliában, Kampaniában, Toscanában, Ligúriában, valamint Venetóban. Ezekkel a remélt győzelmekkel Orbán „harcostársa” azt kívánja igazolni, hogy a jelenlegi kabinetnek nincs társadalmi támogatottsága, s irányváltásra van szükség Rómában - amit egy előrehozott választás testesítene meg.
A mai győzelem Emilia-Romagnában súlyos jobbegyenes lenne az egyébként is rogyadozó olasz kormánykoalíció számára, amely a múlt héten már emúgy is kapott egy balegyenest. Az M5S vezetője, Luigi Di Maio ugyanis lemondott a párt vezetőjeként (de megőrizte külügyminiszteri pozícióját), miután pártja népszerűsége hónapok óta hanyatlik, vezető tisztségviselők ugrottak ki a pártból és folyamatosak voltak a belharcok. Helyi megfigyelők szerint az M5S képtelen volt egy hatékony, kormányzóképes párttá válni az eredeti, frusztrált protest-mozgalomból.
Brutális kampány
A brit The Times értékelése szerint, ha sikerül visszaszereznie a hatalmat, akkor az olasz Liga vezére felújítja populista programját és helyreállítja a kapcsolatokat olyan kedvenc partnereivel, mint Putyin és Orbán. A politikus a kisvárosok segítségével igyekszik visszadolgozni magát a hatalomba, azaz követi Donald Trump és Boris Johnson példáját, és nagyon úgy néz ki, hogy megfelelő húrt talált el ezeken a településeken. Épp ezért a szélsőséges politikus az elmúlt hetekben végiglátogatott egy sor ilyen mezőgazdasági központot a tartományi választások előtt.
Tegyük hozzá, hogy Salvini ennél sokkal etikátlanabb kampánymódszereket is bevetett. Emilia-Romagna tartomány széhelyén, Bolognában például kamerák kíséretében látogatott ki egy külvárosi tömbházhoz és becsöngetett egy arab nevű lakóhoz. Miután megtudta, hogy tunéziai származású, megkérdezte a lakót, hogy ő is kábítószer-csempész-e?
Salvini aljas lépése diplomáciai botrányt okozott, nyíltan tiltakozott a „rasszista és szégyentelen” lépés ellen a tunéziai parlament elnökhelyettese. A Rómába rendelt tunéziai nagykövet pedig levelet írt az olasz szenátus vezetőjének, amelyben „megdöbbenését” fejezte ki a „nyomorúságos provokáció” miatt.
Orbán egy hét múlva megy
|
| Káncz Csaba |
Reális tehát az a várakozás, hogy legközelebb Salvini alakíthat koalíciós kormányt, benne az Olaszország Fivéreivel (FdI), amely még a Ligától is jobbra áll. Egy ilyen koalíció földrengést ígér az euróövezet, illetve az egész EU számára. Még akkor is, ha kezét megkötik a nemzetközi pénzügyi piacok.
De ha az EU egységének megbontásáról van szó, akkor a magyar miniszterelnök sem lehet messze. S valóban, február 4-én (az Európai Néppárt brüsszeli kongresszusával egyidőben) Orbán is felszólal Rómában az „Isten, Becsület, Haza: nemzeti konzervativizmus” című konferencián, többek között Salvinivel és Giorgia Melonival, az Olaszország Fivérei (FdI) párt vezetőjével, aki önmagát Mussolini szellemi örökösének tartja.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
